Az ásatásokat, amelyek négy évvel ezelőtt kezdődtek, amikor előkerült egy téglaberakásos római kori sír Horváth Friderika, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa irányította.
Bartus Péter helyi amatőr régész, aki maga is részt vett a feltárásban elmondta, hogy a most feltárt leletek azt bizonyítják, hogy a térségben már a római kor előtt, az őskorban és a bronzkorban is éltek emberek. "Erre számos kerámiatöredék és vaseszköz a bizonyíték".
Feltárták továbbá a különböző korok építményeit is. Az időszámítás utáni első században például földbe mélyített, tapasztott falú építményekben éltek.
A II. század végén, a III. század elején a falak vályogból készültek, s az épületeket belülről fehér és vörös színű festékkel díszítették.
Az utakra kavicsot szórtak, s a szabályos utcaszerkezetű falu épületeit vízelvezető árkokkal határolták el. Egy, a III. évszázad végén használt temetőrészben vaskést, edényeket és poharakat találtak a régészek, ami azt bizonyítja, hogy a halottakat akkor étellel, itallal látták el túlvilági útjukra.
A leleteket, restaurálás után októberben kiállításon mutatják be Almásfüzitőn.