Biofegyver-frontvonalak

A biotechnológia mai helyzetében számos szakértő szerint igen könnyű a biofegyverek előállítása, de nagy mennyiségben beszerezhetők Oroszországból is. Alkalmazásuk legnagyobb veszélye, hogy hatásuk kezdetben nem feltűnő.

Orosz készletek

A bioterrortól való jelenlegi félelemhez számos olyan információ járult hozzá, amely az elmúlt években látott napvilágot.

A volt Szovjetunióból az Egyesült Államokba emigrált Ken Alibek, a Biopreparat néven ismert, titkos kutatómunkát végző laboratórium korábbi igazgatóhelyettese beszámolt arról, hogy a volt Szovjetunióban több tíz tonnányi "felfegyverzett" himlősvírust állítottak elő. E változatok igen fertőzőképesek, s nagyon gyorsan terjednének, mivel az emberek többségének immunrendszere soha nem találkozott velük. Ugyancsak nagy mennyiségben gyártották a lépfene kórokozóját, sőt kísérleteket végeztek a vírusos vérzéses lázat okozó Ebola és Marburg vírusokkal is.

Ehhez jön az Irak által kifejlesztett, lépfene-alapú biológiai fegyverek leleplezése, továbbá az a tény, hogy az Aum Shinrikyo szekta - amely az 1995-ös tokiói ideggázas metrómerényletet elkövette - korábban már kilenc alkalommal próbálkozott biológia fegyverek "robbantásával" a japán fővárosban. A csoport biológusai azonban szerencsére nem bizonyultak profiknak, mert a lépfene kórokozóját védőoltásokból szerezték meg, amelyek ártalmatlanok.

Biofegyverek előállítása

A fentiekből és más tapasztalatokból egyesek arra következtetnek, hogy a biológiai fegyverek elkészítése és bevetése nem könnyű feladat a terroristák számára. Alan P. Zelicoff, a Sandia Nemzeti Laboratóriumok (USA) specialistája többször próbálta szimulálni a biofegyverek alkalmazását, s egyelőre nem sikerült jó eredményt elérnie a kórokozók elterjesztésével.

Mások nem ennyire optimisták. Donald A. Henderson, a Johns Hopkins University (USA) kutatója - aki főszerepet játszott a fekete himlő felszámolásában - arra figyelmeztet, hogy a biotechnológiai módszerek rohamos fejlődése minden korábbinál egyszerűbbé tette a veszélyes kórokozók előállítását és elterjesztését. Számos vírus vagy baktérium (például a lépfene) a természetből is "beszerezhetők". A fekete himlő kórokozóját hivatalosan az egész világon csak két helyen őrzik, ez azonban nem zárja ki azt, hogy - főleg az egykori Szovjetunióban - még számos helyen fellelhető.

Henderson szerint napjainkban 10-12 ország kísérletezik biológiai fegyverekkel. Nagy probléma, hogy a rossz egzisztenciális körülmények között élő, ám igen nagy tudású orosz mikrobiológusok a különféle érdekcsoportok közkedvelt célpontjai, s ugyanúgy szeretnék őket megkaparintani, ahogyan az atomfizikusokat is.

Steven M. Block, a Princeton University (USA) kutatója is azt hangsúlyozza, hogy napjaink molekuláris biológiai és genetikai eljárásaival igen könnyen lehet fokozni egy-egy kórokozó veszélyességét, "szuperpatogén" törzseket állítva elő.

Lappangás és terjedés

Egy esetleges terrorakció nagy veszélye, hogy a legtöbb esetben nem is tudatosulna egy speciális kórokozó jelenléte. Legtöbbjük ugyanis kezdetben csak influenzaszerű tüneteket okoz, s az emberek többsége nem orvoshoz fordulna, hanem hazamenne vagy tovább dolgozna. Ez ideális lehetőséget teremtene a kórokozók gyors terjedéséhez. A vészhelyzetet csak akkor rendelnék el, amikor az első rendellenes haláleseteket észlelnék.

Ekkor jönne az újabb nagy gond: az emberek tömegesen igényelnék a megelőző oltásokat, amire még az USA sincs felkészülve. Az országban jelenleg csak néhány milliónyi fekete himlő elleni védőoltás létezik, s Henderson szerint az egész lakosság számára elegendő mennyiség előállítása kb. 36 hónapba telne. A kutató becslései szerint ugyankkor mindössze 100 ember megfertőzése néhány héten belül az egész országban elterjeszthetné a betegséget.

Biológiai fegyverként több tucatnyi különböző kórokozó jöhetne szóba. Az Egyesült Államok elleni eddigi egyetlen sikeres biológiai terrortámadást - amelyről elkövetéskor nem is derült ki, miről volt szó tulajdonképpen - 1984-ben követték el Bhagwan Shree Rajneesh indiai születésű terrorista követői. Szalmonellával fertőztek meg egy salátabárt, aminek következtében 751 ember betegedett meg. A fekete himlő vagy a lépfene alkalmazását nem lehetne ennyivel megúszni.

[origo]

A témához kapcsolódó írásunk:

Agroterrorizmus: a szegény ember atombombája
A terrortámadások óta nem csak az USA retteg az esetleges vegyi- vagy biológiai fegyverekkel végrehajtott támadástól. A hírek szerint New York és Los Angeles környékén hiánycikk a gázálarc - annak ellenére, hogy nem feltétlenül védi meg viselőjét. A mezőgazdasági permetező gépek ugyan ismét repülnek, bár még a rendőrség felügyelik a hangárokat. Van azonban egy gyakorlatilag védtelen potenciális célpont: a mezőgazdaság.