Környezetbarát temetés - svéd módszerrel

Egy svéd kutató azt állítja, hogy kifejlesztette a környezetbarát temetkezés végleges módszerét: az elhunyt fagyasztással történő kiszárítását, majd poritását.

A New Scientist című brit szaklap legújabb számában megjelent írás szerint Susanne Wiigh-Masak már eredményesen ki is próbálta módszerét - sertéseken és szarvasmarhákon.

Az eljárás lényege, hogy a tetemeket előbb ultrahanggal porózussá teszik, majd folyékony nitrogén beinjekciózásával fagyasztják és kiszárítják, s az így kőkeménnyé tett tetemeket végül finom porrá zúzzák. "Ami megmarad, az higiénikus, szagtalan por, amelynek víztartalma egy százaléknál kevesebb" - idézte az angol lap a svéd kutatót, aki ezután már emberi holttesteken szándékozik eljárását kipróbálni.

Wiigh-Masak számításai szerint ezzel az eljárással olyan mennyiségű por keletkezik, amely csupán egynegyede a holttest eredeti súlyának. A port környezetbarát koporsóba kell helyezni, amely néhány hónapon belül felbomlik a földben. Eljárása jóval környezetkímélőbb, mint a hagyományos temetések - állította.

A holttest elhamvasztása például azzal a hátránnyal jár, hogy fosszilis tüzelőanyagot kell használni, ami fokozza az üvegházhatást, ráadásul pedig vegyileg káros anyagok jutnak a levegőbe, mint például a fogtömésekben fellelhető higany. Temetés előtt a holttesteket többször is bedörzsölik formalinnal, ami fertőzi a talajvizet. Végül pedig hatvan évbe is beletelhet, amíg a földbe temetett holttest bomlása befejeződik.

A kutató reméli, hogy a stockholmi kormány zöld utat az általa kifejlesztett temetkezési eljárásnak. A svéd protestáns egyház már áldását adta rá - állítja Wiigh-Masak, hozzátéve, hogy "módszerem messzemenően megfelel annak, ahogyan ők a Bibliát értelmezik".