November 3-át a kormány 1997-ben nyilvánította a Magyar Tudomány Napjává. Az ünnep emlékezés arra, hogy gróf Széchenyi István 1825. november 3-án a pozsonyi rendi országgyűlésen egy esztendei jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására.
Meskó Attila professzor, aki a tudománynapi rendezvénytanács alelnöki tisztét is betölti, mindazonáltal hangsúlyozta: ez a nap nem csak a Magyar Tudományos Akadémia, hanem az egész magyar tudományosság ünnepe. Ily módon a programban az Akadémia mellett számos minisztérium, felsőoktatási intézmény és tudományos szervezet is részt vesz - hangsúlyozta. Visszatekintésül elmondta: 1999-ben az ünnepet különösen emlékezetessé tette, hogy az UNESCO és a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa Magyarországon rendezte az első Tudomány Világkonferenciát.
Az elmúlt évben a magyar államiság ezredik, míg a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 175. évfordulóját is köszöntötte az ország november 3-án. Az idén a Magyar Tudomány Napja a millenniumi ünnepségek záróakkordja lehet, alkalmat teremtve arra, hogy emlékezzünk a magyar államiság és a magyar tudományosság egymással összefonódó pályájára - tette hozzá. A központi ünnepséget november 5-én, hétfőn tartják a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri székházában.
A kapcsolódó rendezvények sorából Meskó Attila megemlítette többek között az október 31-én tartandó Széchenyi István emléknapot, amelynek keretében - mint az már hagyomány - koszorúzási ünnepséget rendeznek a nagycenki Széchenyi Mauzóleumban. Bár a programkínálat még korántsem teljes, az október 25-től november 30-ig terjedő időszakban előadás hangzik el többek között a magyar lakosság egészségi állapotáról, az élelmiszer-kutatás eredményeiről, lesz levéltári nap és megrendezik a fiatal kutatók fórumát - foglalta össze Meskó Attila akadémikus.
Ajánlat: