Elhunyt Simonyi Károly akadémikus

Elhunyt Simonyi Károly akadémikus; a fizika és a villamosságtan világhírű tudósa, mérnökgenerációk legendás tanára október 18-án lett volna 85 éves. Egyik fő műve a négy magyar és három német kiadást is megért A fizika kultúrtörténete.

Simonyi Károly - akinek nevét egy róla elnevezett égitest is megörökíti - életútja Egyházasfaluból indult. A Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet, és egyidejűleg a pécsi egyetemen jogtudományi doktorátust. A Műegyetem Atomfizika Tanszékén dolgozott, ahol aktív részese volt az első Föld-Hold radarkísérletnek.

Négy éven át a soproni kar Elektrotechnikai Tanszékét vezette. Ott alkotta meg az első magyarországi magfizikai részecske-gyorsítót, amelyért 1952-ben Kossuth-díjat kapott. Ennek köszönthetően Budapestre került, megalapította az egyetem Elméleti Villamosságtan Tanszékét és a Központi Fizikai Kutatóintézet atomfizika osztályát.

1956-ban a kutatóintézet forradalmi bizottságának vezetőjévé választották, amiért egy év múlva el kellett hagynia az intézetet, sőt, nemsokára fel kellett állnia az általa alapított tanszék vezetői székéből is.

A tudományos közéletből visszavonultan is alkotott. Egyik fő műve az azóta négy magyar és három német kiadást is megért "A fizika kultúrtörténete" című munka ezekben az években született.

Simonyi Károly 1993 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja, számos hazai és nemzetközi kitüntetés tulajdonosa. Munkásságát a Kossuth-díj mellett Állami Díjjal, Magyar Örökség Díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, az MTA Aranyérme kitüntetéssel is elismerték. Elsőként nyerte el az 1996-ban odaítélt "Év Ismeretterjesztő Tudósa" címet. Tagjai sorába választotta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is.

Magyar Tudományos Akadémia

Ajánlat:

"Iszonyú rendet vágtam" - Beszélgetés Simonyi Károllyal
Staar Gyula 1991-ben készített interjúja.