A Nobel-díj alapítása (részletek Beck Mihály: A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok c. cikkéből)
A Nobel Alapítványt Dr. Alfred Bernhard Nobel 1895. november 27-én kelt végrendelete alapján hozták létre. A végrendelet vonatkozó részei a következők:
Az 1997-es díjkiosztó ünnepség... |
...
...és a bankett |
A 2001-es Nobel-díjak
Élettani-orvosi Nobel-díj: a sejtosztódás kulcsfolyamatai
Egy amerikai és két brit kutató, Leland H. Hartwell, R. Timothy Hunt és Paul M. Nurse kapta az idei élettani-orvosi Nobel-díjat. A legrangosabb elismerésben részesülő kutatók alapvető felfedezéseket tettek a sejtciklus szabályozásának mechanizmusában. Azonosították azokat a kulcsfontosságú géneket és molekulákat, amelyek minden eukarióta szervezetben - gombákban, növényekben, állatokban és az emberben egyaránt - irányítják a sejtek növekedését, genetikai állományuk (kromoszómáik) megkettőződését és a sejtosztódást. A sejtciklus szabályozásának hibái olyan kromoszómamutációkhoz vezethetnek, amelyek a tumorsejtekben is tapasztalhatók. Ezek ismerete új kezelési lehetőségeket nyújthat a daganatos betegségek esetében.
Fizikai Nobel-díj: az anyag új állapotának előállítása
Az idei fizikai Nobel-díjat Eric A. Cornell, Wolfgang Ketterle és Carl E. Wieman amerikai tudósok kapták, a Bose-Einstein kondenzátum előállításáért. A Bose-Einstein kondenzátum az anyagnak egy különleges állapota. Létrehozásához az atomok egy csoportját folyékony hidrogénes, majd lézeres hűtéssel az abszolút nulla fok közelébe hűtik le. Ennek következtében igen nagyszámú atom kerül azonos kvantumállapotba, s ez "szuperhidegre" hűtött atomok egységesen és igen különlegesen viselkedő csoportját hozza létre.
Kémiai Nobel-díj: a jobb- és balkezes molekulák
A biomolekulák egy része saját tükörképével nem hozható fedésbe, a jobb és a bal kézhez hasonlóan. A szervezetben az egyik forma kitüntetett, a másik halálos is lehet. Két amerikai és egy japán kutató felfedezései tették lehetővé, hogy a gyógyszereket a megfelelő formában gyárthassák. A 2001-es kémia Nobel-díjat két amerikai és egy japán kutató kapta. William S. Knowles, K. Barry Sharpless és Ryoji Noyori a biomolekulák aszimmetrikus szintézisét biztosító katalitikus reakciók kifejlesztéséért érdemelte ki az elismerést.
Közgazdasági Nobel-díj az aszimmetrikus piaci információk kutatásáért
A piac egyik oldalán szereplők lényegesen több, esetleg más információval rendelkeznek, mint a másik oldal, így egyazon piacot - és így üzletet - különböző ismérvek alapján jellemezhetünk, illetve jellemeznek az adott szereplők. Az elsőre bonyolultan hangzó probléma kutatásáért vehette át szerdán az idei közgazdasági Nobel-díjat három amerikai közgazdász. Mindhárom amerikai kutató - név szerint George Akerlof, Michael Spence és Joseph Stiglitz - az úgynevezett aszimmetrikus piaci információk kutatásáért érdemelte ki az 1968-ban a svéd központi bank által alapított Közgazdaságtudományi Emlékdíjat.
Trinidadi író nyerte az irodalmi Nobel-díjat
V.S. Naipaul (Sir Vidiadhar Surajprasad Naipaul) trinidai születésű, közel fél évszázada Nagy-Britanniában élő és alkotó író nyerte el az idei irodalmi Nobel-díjat. A díjról döntő svédországi bizottság indoklásában az áll, hogy a 69 éves Naipul a lényegretörő elbeszélésmódot a megvesztegethetetlen, tüzetes vizsgálódással egyesítő műveivel, utánozhatatlan hangvételű írásaival "ráirányítja figyelmünket az elnyomás alatt élő népek történelmére."
Az ENSZ és Kofi Annan kapta a Nobel-békedíjat
Az Egyesült Nemzetek Szervezete és Kofi Annan ENSZ-főtitkár megosztva kapta az idei, 100. alkalommal odaítélt Nobel-békedíjat. Az oslói indoklás szerint az emberi jogokért és a globális konfliktusok rendezése érdekében kifejtett erőfeszítésekkel érdemelték ki a kitüntetést.
Ajánlat:
Nobel Alapítvány - a hivatalos Nobel-díj honlap
Beck Mihály: A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok
A jelentős tudományos eredményeket a világon szinte mindenütt díjakkal is értékelik. Se szeri, se száma a különböző nemzeti és nemzetközi elismeréseknek. Ezek sorában azonban megkülönböztetett a jelentősége a Nobel díjnak, melyet Alfred Nobel, dúsgazdag svéd gyáros és föltaláló alapított. (A Természet Világa cikke.)