Simonyi Károly életművével bizonyította, hogy igenis lehetséges a huszadik században is a polihisztorokéra jellemző átfogó műveltség: ő képes volt szintetizálni a klasszikus humán és a műszaki-természettudományos ismereteket, és ami ennél sokkal többet jelent, átörökíteni gondokodásmódját, és veretes magyar nyelven, világosan és érthetően közvetíteni bonyolult fizikai ismereteket az utódoknak. Az egyik utolsó interjújában elmondotta: A fizika kultúrtörténetének címlapján a Kozmosz felépítése látható Dante Isteni színjátékából, ahogy Boticelli ábrázolta - tudomány és művészet együtt.
Életében - a lexikonok tanúsága szerint - minden elképzelhető állami kitünetést és tudományos elismerést megkapott - politikai kurzusoktól és ilyen-olyan rendszerváltásoktól függetlenül; a hatalmak az ilyen szabású tudóst szívesen kisajátítanák, az ő életműve azonban az effajta törekvésekenek ellenáll, mert az a mindenkori szorgos ifjúságé, a tudományoké, az emberi egyetemességé.
N. Sándor László
Ajánlat: