Hazai kergemarhakór - téves információk, felesleges pánikkeltés

Az m1 tévesen hozta összefüggésbe a hazai Creutzfeldt-Jakob kóros eseteket a kergemarhakórral. Az alapos tájékozódás hiánya feleslegesen borzolhatja az emberek idegeit.

Előzmény: az m1 információi

Az m1 vasárnap (2001. október 14.) esti híradója szerint idén kilencen haltak meg Creutzfeldt-Jakob kórban Magyarországon, s szakértők feltételezik, hogy Magyarországon nem csak évi 10-15 áldozata van a betegségnek, hanem jóval több - jelentette az MTI.

Az m1 híradója szerint a Creutzfeldt-Jakob kórt (CJD) hazánkban csak ez év júniusától kell bejelenteni, de azóta már tíz gyanús beteget találtak. Közülük kilenc meghalt. Néhányuk esetében a végleges diagnózis kétséget kizáróan a kergemarhakórral összefüggésbe hozott Creutzfeldt-Jakob kór (kiemelés tőlem - a szerk.). Ugyanakkor Magyarországon eddig még nem találtak kergemarhakóros állatot - hangzott el az m1 híradójában.

Ez nem az a CJD!

Az m1 híradójában azonban nem hangzott el, hogy a betegek a Creutzfeldt-Jakob kór melyik változatában haltak meg. A kórnak ugyanis több változata létezik, s ezek közül csak az egyik, az ún. variáns Creutzfeldt-Jakob (vCJD) kór hozható összefüggésbe a kergemarhakórral (másképpen a szarvasmarhák szivacsos agyvelőkárosodásával - angolul bovin spongiform encephalopathia, BSE).

Dr. Majtényi Katalin, az Országos Pszichológiai és Neurológiai Intézet szakértője az [origo] kérdésére idén augusztusban elmondta, hogy hazánkban eddig szerencsére nincs tudomásunk a variáns Creutzfeldt-Jakob betegség megjelenéséről. Egyelőre BSE-eseteket sem derítettek fel, de nem zárható ki, hogy élő szarvasmarha és/vagy szarvasmarhatermékek importjának következtében hazai esetek a jövőben előfordulnak.

A Creutzfeldt-Jakob betegség klasszikus, ún. sporadikus (szórványos, azaz nem járványban jelentkező) formájában évente mintegy 10-15 ember betegszik meg Magyarországon. Az időseknél jelentkező, gyorsabb lefolyású kór áldozatai a betegség felismerése után általában egy éven belül meghalnak. Kialakulásának oka ismeretlen, de biztosan nem áll kapcsolatban a kergemarhakórral.

Továbbra sincs a kergemarhakórral összefüggésbe hozható CJD-eset Magyarországon

Dr. Nagy Attila főállatorvos, az Egészségügyi Minisztérium miniszteri biztosa, az állatról emberre terjedő betegségek szakértője az [origo]-nak elmondta, hogy semmiféle tudomása nincs a kergemarhakórral összefüggésbe hozható CJD-esetekről. Jelenleg is igaz: az összes eddigi haláleset a CJD sporadikus formája miatt következett be, s az állatállományban továbbra sem találtak BSE-eseteket.

A sporadikus esetek számának lehetséges emelkedéséről a miniszteri biztos elmondta: a jogszabályi háttér [a bejelentési kötelezettség] miatt a bejelentett gyanús esetek száma megugrott ugyan, de a megállapított eseteké nem.

Halálos fehérjék

A szarvasmarháknál fellépő szivacsos agyvelőkárosodást nem baktériumok vagy vírusok, hanem hibás szerkezetű ún. prionfehérjék okozzák, amelyek alakjukban s nem kémiai összetételükben különböznek normális társaiktól. A prionfehérjék az egész szervezetben megtalálhatók, és számos sejttípushoz tudnak hozzákötődni. Különösen kedvelik az idegsejteket.

A fertőzőképességet az adja, hogy a kóros szerkezetű prionok saját formájukra alakítják át a normális szerkezetű prionokat. Ezek aztán további mintaként szolgálnak újabb és újabb prionok átalakításához - ezek felhalmozódása végső soron az agyszövet pusztulásához és szivacsos megjelenéséhez vezet.

A kergemarhakórt nagy valószínűséggel ugyanaz a prionfertőzés alakítja ki, mint a kór emberi megfelelőjét, a variáns Creutzfeldt-Jakob betegséget. A leginkább elfogadott nézet szerint súrlókórban szenvedő birkákról terjedt át a betegség a szarvasmarhákra. A korábbi vizsgálatok során ugyanis megállapították, hogy súrlókórban elpusztult birkák agyvelejében is a fehérjemolekulák hasonló elváltozásai jöttek létre, mint a kergemarhakórban elpusztult tehenek agyában. A betegség állatról emberre átvihető, de emberről emberre való terjedése is feltételezhető.

S. T.