Bolygókutatók a földrajzi konferencián

Az ELTE bolygókutatói is nagy sikerrel vettek részt a Szegeden megrendezett első Magyar Földrajzi Konferencián.

Az október 25-27. közötti háromnapos rendezvényen a természetföldrajzi szekcióban más égitestek felszíni folyamataival, képződményeivel foglalkozó anyagok is helyt kaptak. Úgy tűnik, hogy a földrajztudomány már magáénak tekintheti a planetológia idegen égitestekkel foglalkozó kutatási területeit is.

Sik András (ELTE TTK, geográfus hallgató) Kozmikus környezetünk földrajza c. írásában a planetológia feladatainak áttekintését nyújtotta.

Marsi kőzetrétegek - a felbontás olyan, mintha a Földön fényképezték volna őket

Ahogy egyre inkább megismerjük az idegen égitestek folyamatait, egyre többször fordul elő, hogy egy bizonyos jelenséggel először más bolygón találkozunk, s csak azután ismerjük fel földi megfelelőjét. Ilyen volt például az 1970-es években az ózonlyukat növelő folyamatok megfigyelése, melyre a Vénusz-kutatás eredményei hívták fel a figyelmet még azelőtt, hogy a Földön a jelenséget megfigyelték volna. Más égitestek azért is különösen fontosak a földi kutatók számára, mert bolygónkon a felszín az erózió, a lemeztektonika stb. miatt folyamatosan változik: a látható felszín átlagosan 2-300 millió éves, míg a többi égitest többségén 3-4 milliárd éves. Így olyan felszínformák - pl. kráterek is - tanulmányozhatók, melyek a Földön már rég eltűntek.

Nagy érdeklődést keltettek az Io (balra) és a Mars (jobbra) földrajzi kérdéseivel foglalkozó munkák

A munkák az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Csoport Planetológiai Munkacsoportjában készültek. Mint az [origo] megtudta, a Bérczi Szaniszló planetológus által vezetett csoport november közepén fogja megjelentetni a Naprendszert bemutató Bolygótestek atlasza c. kiadványt, melyet elsősorban középiskolásoknak szánnak.

Kereszturi Ákosnak a víz marsi felszínformálásával foglalkozó posztere a többi vízföldrajzi témájú kutatás között volt megtekinthető

A bolygókutatók ehhez azt tehetik hozzá, hogy a természetföldrajzon belül is megteremtődött a szintézis lehetősége: már nem csak az egyedileg a Földre jellemző természeti folyamatokat ismerjük, hanem egyre többet tudunk más világok felszínalakulásáról is. Így már elkezdhetjük megalkotni egy olyan természeti földrajz alapjait, melynek megállapításai minden égitestre érvényesek lehetnek; s mely minden olyan folyamatot, felszíni alakzatot tárgyal, ami valamely szilárd felszínű bolygótesten előfordul.

A földrajzi konferencia teljes cikkei, előadásai megjelentek CD formájában, a planetológiai poszterek pedig hamarosan megtekinthetők az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékén.

-hiik-

Ajánlat:

Mindenki a fedélzeten - Magyar Földrajzi Konferencia
Október 25-27. között Szegeden tartották a Magyar Földrajzi Konferenciát, amit az SZTE TTK Természeti Földrajzi Tanszéke rendezett. Több mint öt éve fogalmazódott meg először, hogy e gyorsan változó - paradigmaváltással küszködő - tudománynak szüksége van egy átfogó földrajzos fórumra. Ez a mostani konferencia kiváló alkalmat teremtett arra, hogy az elmúlt évtizedekben lényegesen kibővült földrajzos képzés következményeként megsokszorozódott kutatógárda ismertethesse az új évezred küszöbén elért tudományos eredményeit és vitázhasson a legfontosabb kérdésekről.