A korai bronzkor idejéből származó város a tudósok szerint a sumér, az egyiptomi és a kínai kultúra lakott településeihez hasonlítható. A régészek "templomvárosnak" nevezték el, mert ókori lakói sok szentélyt, templomegyüttest és oltárt emeltek.
"A csaknem 200 hektár nagyságú település, amely méretét tekintve egyedülálló az ókori keleti kultúrák világában, egészen a Kr. u.-i XII. századig állt fenn" - mondta Pavel Avetiszjan, az örmény tudományos akadémia néprajzi és régészeti intézetének kutatója. Hozzátette, hogy egyelőre még nem tudják, pontosan mire is bukkantak, de mérete alapján szinte bizonyos, hogy még rengeteg felfedeznivalót tartogat.
Az ásatás során bronzfegyverek, kis méretű szobrok, faldíszek és ókori pénzdarabok kerültek elő. A pénzérmék, amelyek némelyikét Augustus római császár arcképe díszíti, azt bizonyítják, hogy a terület lakói fejlett kereskedelmi kapcsolatban álltak Rómával.
A város környékén sziklába vágott árkok és az azokat összekötő csatornák alapján a tudósok arra következtetnek, hogy Örményország bronzkori lakói igen nagy tiszteletben tartották a vizet.
Az egyik régész szerint nagy divatja volt a településen az áldozati rítusoknak is, legalábbis erre utalnak a városban talált állatsírok.
A kutatók szerint legalább 30 évre lesz szükség a település teljes feltárásához, de a tudósok most úgy tervezik, hogy két éven belül megnyitják a nagyközönség előtt.