Az év kutatója, 2001

Vágólapra másolva!

Apáthy István

2001 márciusában a Pille, a magyar fejlesztésű műszer felkerült a Nemzetközi Űrállomásra, ahol azóta is rendben üzemel. A Pille az embert (űrhajóst) érő, elsősorban a töltött részecskék által okozott sugárterhelés mérésére szolgál. A Pille mérőfejei az űrhajó, űrállomás belsejében akárhol elhelyezhetők, vagy az űrruhára erősítve űrsétára is kivihetők. A legkorszerűbb változatok kiszámítják az elnyelt dózis nagyságát, automatikusan tárolják, illetve utasításra a Földre továbbítják az eredményeket. A Pillét építő mérnökcsoport vezetője Apáthy István fejlesztő mérnök, a KFKI Atomenergia Kutató Intézet kutatója.

Freund Tamás

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete Funkcionális Neuroanatómiai Laboratóriumának vezetője és kutatócsoportja az agy működésének szerkezeti, élettani és molekuláris alapjait vizsgálja. Fő kutatási témáik a tanulás, emlékezet, mechanizmusának tanulmányozása. A hippocampus és annak kapcsolatai központi helyet foglalnak el kutatásainkban. A működés mechanizmusát mind az egyes sejtek, mind sejtcsoportok szintjén tanulmányozzák. A vizsgálatok felölelik az egyes betegségek (epilepszia és agyi vérellátási zavarok) hatására bekövetkező elváltozások kutatását is.

Hadlaczky Gyula

Egyre ígéretesebb kutatások folynak a világszerte ismert "génszállító eszközzel", a Szegedi Biológiai Központ által készített mesterséges kromoszómával, amely a jövőben várhatóan fellendülő génterápiai eljárások, illetve a transzgénikus, az emberi gyógyászatban is fontos háziállatok előállításának fontos eleme lehet. A kutatások vezetője Hadlaczky Gyula professzor. 2000 nyarán létrehozták a mesterséges egérkromoszóma emberi megfelelőjét. 2001 májusában elfogadták a mesterséges kromoszómákkal kapcsolatos európai szabadalmat - ezzel az elfogadott szabadalmak száma nyolcra emelkedett, további 24 bejelentés alatt áll. Idén jelent meg a kutatócsoport összefoglaló írása a mesterséges kromoszómák felhasználási lehetőségeiről a génterápiában.

Lovász László

Megalkotta a törtlefogások fogalmát, mely lehetővé tette a lineáris programozás módszereinek alkalmazását, ami végül a perfekt gráfsejtés bizonyításához vezetett. Ő alkotta meg a geometriai hipergráf fogalmát. Ez többek között az alfa-kritikus gráfok elméletének teljes kiépítését tette lehetővé, és ennek a módszernek mellékeredménye az ötszög Shanon-kapacitásának meghatározása is. Ez az eredmény önmagában is világhírű, információelméleti vonatkozásai miatt. 1987-től a Princeton, majd a Yale Egyetem tanára. 1999-ben megkapta a matematikai Wolf-díjat. A matematikusok Nobel-díjának tekintett elismerést kombinatorikai és számítástechnikai kutatásaiért érdemelte ki. Ez év decemberében pedig megkapta a Corvin-láncot.

Vicsek Tamás

A Biológiai Fizika Tanszékének vezetője az idei évben a Nature címoldalára került. Kutatótársaival azt vizsgálta, hogyan keletkezik a pánik, és mitől csillapulhat. Új megközelítésükben a mozgó tömeget "részecskék halmazának" tekintik - egy társadalmi jelenséget a statisztikai fizika módszereivel vizsgálnak.
Következtetéseik rendkívül nagy jelentőségűek épületek, útvonalak tervezésekor. Mindez anyagi szempontból fontos, hiszen egyes közlekedési útvonalakon a gyakori torlódások tetemes pénzveszteséget is okozhatnak.