Afrikai barlangok 25 ezer éves csonteszközökkel

Lázban égnek az őstörténészek: a dél-afrikai Cape Towntól 320 kilométerre keletre levő barlangokban talált mintegy 8000 csiszolt csontszerszám elemzése bizonyítani látszik, már elvont fogalmakban is képes volt gondolkodni a mintegy 25 ezer éve kifejlődött fekete-afrikai homo sapiens, jóval megelőzve az európai átmeneti kőkorszak emberét.

Christopher Henshilwood dél-afrikai antropológus több mint egy évtizeden át vizsgálta a Dél-Afrikai Köztársaság tengerparti szirtjeinél lévő blombosi sziklabarlangokban talált dísztárgyakat, ékszereket, fegyvereket, amelyeket állati csontokból csiszoltak.

Szkeptikusok korábban arra gyanakodtak, hogy a mintegy 25 ezer éves csiszolt csonteszközöket és dísztárgyakat jóval később készítették, és helyezték el a sziklabarlangokban. Ugyanis hihetetlennek tetszett, hogy a dél-afrikai leletek jóval régebbiek az európai Homo sapiensek már ismert tárgyainál. Ha a lelet nem hamisítvány, akkor halomra dőlnek a mindmáig érvényesnek tekintett becslések, melyek szerint 8-10 ezer éve jelent meg Földünkon az első Homo sapiens.

Rick Potts, a Smithsonian Alapítvány emberfejlődés-kutatási programjának igazgatója a New York Times-nak nyilatkozva leszögezi: mióta a múlt század végén a franciaországi Somme folyó magas sziklateraszain talált közép-kőkorszaki szerszámokat azonosították, a régésztársadalom folyamatosan úgy véli, az egész emberiség őse lehetett a cro-magnoni és a neanderthali ember. Azóta pedig még inkább megerősítettnek vélik ezt az elméletet, amióta Franciaországban az e korszakra jellemző szarvas- és medverajzok sorát találták meg nyugat-európai barlangokban.

Rick Potts azonban elfogadja a Henshilwood-csapat elméletét: szerinte gondos munkájuk bizonyítja, hogy a Blombos-barlangi leletek legalább 25 ezer évesek, és mai értelemben modern, elvont gondolkodású emberek munkái.

Ebből igen messzemenő következtetés adódik, nevezetesen hogy magában Afrikában játszódott le az előember evolúciója; eredetét tekintve 70 ezer évre nyúlik vissza az említett barlangok körzetében kialakult blombosi kultúra.

A New York Times munkatársa telefoninterjút készített Henshilwooddal, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az elemzett tárgyak mestermunkák, melyeknek elkészítésére csak fejlett szellemi tevékenységgel és elvont gondolkodással rendelkező lény képes. Az afrikai kutató valószínűsíti: anatómiai szempontból 100-150 ezer évvel ezelőtt kifejlődött már a fekete földrészen a homo sapiensre emlékeztető lény, de hosszú idő kellett ahhoz, hogy csontszerszámokat csiszoljon, mégpedig úgy, hogy okkerszínű homokkal dörzsölgessen bele művészi figurális alakzatokat. A tudós pedig tökéletesen biztos a tárgyak korában.

A megtalált szerszámok nagy többsége bőrök kikészítésére alkalmas ár, amelyeket éles kőszerszámmal vágtak ki, s hosszú órákon át élezték és formázták őket.

A munka, amelyet a blombosi mesterek végeztek, a fekete-afrikai homo sapiensek szépérzékét bizonyítja. Elsődleges szükségleteik kielégítéséhez nem volt szükség ilyen finom munkára, következésképp a csiszolás gondossága esztétikai célt szolgálhatott.

A kutató a The Journal of Human Evolution című antropológiai szakfolyóirat e havi számában megjelent cikkében azt a feltételezést is megkockáztatja, hogy a művészi szándékkal munkálkodó afrikai emberek képesek lehettek tagolt beszédre, értelmes nyelvi kommunikációra és akár elvont fogalmak kifejezésére is.

N. Sándor László