A Gripen vadászgépek

A Magyar Hírlap katonai szakértője azt mutatja be, mit is vásároltunk.

A magyar és a svéd hadügyminiszterek szerdán írták alá a kormányközi egyezményt a svéd Gripen vadászgépek bérletéről. A magyar légierő a 14 használt svéd JAS-39 bérbevételével előreláthatólag 2004 végétől kezdve igen korszerű változathoz jut hozzá. Ezzel hazánk lesz a hatodik európai NATO-tagállam - Franciaország (Rafale), Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország (Eurofighter 2000) után -, amelynek negyedik generációs sugárhajtású vadászrepülőgépe van.

Svédország a Gripent magának fejlesztette ki, az elkövetkezendő 40-50 évre - az összes jelenleg rendszerben tartott svéd harci repülőgépet felváltó egyedüli típusként. Ez a harcászati, többfeladatú vadászrepülőgép tehát nem egy nagy ország egyik, hanem egy Magyarországgal - legalábbis lélekszámban - összemérhető, kis ország egyetlen, vagyis sok feladatra alkalmas harci repülőgép típusa.

Negyedik generációs

A svéd légierő, a Flygvapnet, hagyományosan kizárólag hazai tervezésű és gyártású harci repülőgépeket tart szolgálatban. A svéd Saab Scania óriásvállalat katonai repülőgépek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó üzemének (Saab Military Aircraft, Linköping) mintegy fél évszázados tapasztalata van sugárhajtású harci repülőgépek létrehozásában. Az 1970-es évek végén, a svéd védelmi kormányzat új, többfeladatú harcászati vadászrepülőgép beszerzését határozta el, és fővállalkozóként ismét a Saab vállalatcsoport harcirepülőgép-fejlesztő irodája, valamint -gyártó üzeme kapta a megbízást az új típus megtervezésére, valamint gyártására.

A fejlesztési munkák 1980 második felében kezdődtek. Az új konstrukció előtervei 1982 elejére váltak ismertté. Ekkor kapta az új, könnyű, többfeladatú harcászati vadászrepülőgép a Gripen (griffmadár) elnevezést, és a JAS-39 típusjelzést, melynek betűi - JAS: J-jakt=elfogás; A-attack=támadás; S-spaning=felderítés - utalnak a gép által elvégezhető harcfeladatokra. Az 1987-en elkészült első prototípus berepülése 1988 végén kezdődött meg. Az első szériapéldányt a svéd légierő 1993 elején vette át, s az első JAS-39 repülőszázad 1997-ben vált hadra foghatóvá. Napjainkig a Saab Military Aircraft több mint 100 Gripent adott át.

A technikai megoldásokat, szerkezeti kialakítást, fedélzeti rendszereket tekintve, napjaink legkorszerűbbnek számító, negyedik generációs sugárhajtású vadászrepülőgépei közül a Gripen a legelső szolgálatba állított típus.

Kacsák és sárkányok

Az együléses, egyhajtóműves JAS-39 tervezésében és kialakításában felhasználták az aerodinamika, valamint a számítástechnika legújabb eredményeit. A viszonylag alacsony fejlesztési költségekben szerepe lehetett a gép aerodinamikai kialakítását megtervező Saab-konstruktőröknek. Nekik volt legnagyobb tapasztalatuk a "kacsa" elrendezésű (a vízszintes vezérsíkok a fél szárnyak előtt helyezkednek el) repülőgépek kialakításában. Az effajta elrendezés - a fedélzeti számítógépek vezérelte, úgynevezett "fly by wire" kormányzással, vagyis a repülőgép különféle kormányfelületeinek működését szabályozó, összehangoló elektronikus számítógépes kormányrendszerrel - rendkívül kedvező manőverezőképességet, repülési tulajdonságokat eredményez. Így a hangsebesség kétszeresével is repülő gép alacsonyan, kis sebességgel is jól manőverez, kedvezőek a fel- és leszállási jellemzők.

Az igen korszerűnek számító komputeres modellezési technika széles körű felhasználásával tervezett sárkányszerkezet - a kacsa elrendezést kivéve - szokványos és egyszerű konstrukció. A jól áramvonalazott s a radaros észlelhetőséget csökkentő kis homlokfelületű törzs orr-részében, műanyag borítókúp mögött helyezkedik el a fedélzeti radar. Mögötte található a gép egyetlen hermetizált, túlnyomásos tere, a pilótafülke, majd a tüzelőanyag-tartály, végül a hajtómű az utánégetővel.
A sárkányszerkezet jellegzetessége, hogy az alkotóelemek jelentős hányada karbonszál erősítésű műanyag, úgynevezett kompozit. A szerkezeti anyagok közel 70 százaléka könnyűfém (alumínium ötvözet), s a műanyagok aránya meghaladja a 25 százalékot. Utóbbi jelentős tömegmegtakarítást eredményezett. Jellemzője a különlegesen magas műszaki megbízhatóság, és a gazdaságos üzemeltetés.

A Gripennek van az alaptípustól csak kissé különböző, kétüléses, úgynevezett gyakorló harci változata (JAS-39B), mely a pilótaképzés végső fázisára és harcfeladatokra egyaránt használható.

Teljesen komputerizáltak

A Gripen fedélzeti műszer- és kormányrendszere teljesen komputerizált, s ez megkönnyíti a pilóta tevékenységét a gép elfogóvadász, földi támogató és hadszíntér-felderítő feladatkörében is.

A JAS-39 a fedélzeti rendszerek vezérlésére, továbbá a működésük ellenőrzésére, a fegyverzet megválasztására, célra vezetésére mintegy 40 egymással összehangoltan működő számítógéppel van ellátva, így alkalmas új fedélzeti fegyverek, a jelenleginél, fejlettebb felderítő, valamint rádióelektronikai hadviselésre alkalmas eszközök befogadására is. Fedélzeti műszerberendezései közül fontos az Ericsson cég rádiólokátora (radar). A mindössze 156 kilogramm szerkezeti tömegű, kis helyigényű, Doppler-impulzus üzemű készülék kategóriájában ma kétségkívül ez a legkorszerűbbnek tekinthető eszköz.

Levegő-levegő üzemmódban, a nagy távolságban való légi célok keresésére, egyidejűleg több cél követésére, a lokátorirányítású légi harci rakéták rávezetésére, továbbá légi közelharc esetén nagy nyílásszögű szektorban célkeresésre, illetve -követésre szolgál. Ugyanakkor levegő-felszín üzemmódban alkalmas nagy távolságban elhelyezkedő felszíni célok követésére, térképezésre és távolságmérésre. A magas fokú üzembiztonságot szolgálja a beépített vizsgálókészlet, mely azonnal kijelzi az esetleges üzemzavart és megmutatja annak helyét is. A készüléket csak 170 repült óránként kell karbantartani. A gépet ellátták infravörös kereső és célkövető berendezéssel, fedélzeti adatvevő, feldolgozó és továbbító rendszerrel is. Ez utóbbival tartható megbízható kapcsolat a földi irányítóközponttal. Különlegességnek tekinthető a pilótafülke. Az Ericsson, a megszokott műszerkészlet helyett egy EP-17 jelű, számítógép irányította, színes képernyős kijelzőkkel és tükörüveg kijelzővel, kormánnyal ellátott rendszerrel szerelte fel.

Az EP-17 a repülőgép fedélzeti rendszereiből származó, valamint a környezetből érkező információt összegyűjti és a kívánt mértékben jeleníti meg, mégpedig jól láthatóan.
A repülőgép vezetésére szolgáló kar vezérli a digitalizált és megháromszorozott kormányrendszert. - szerkezet - a különféle kormányfelületek helyzetbeállításának állandó összehangolásával - mesterségesen stabilizálja az egyébként instabil repülőgépet, lehetőséget teremt a kívánatos repülési magasság, valamint sebesség fenntartására, biztonságossá teszi a repülést a harci manőverekben.

Igen széles körű a Gripen fedélzeti-fegyver választéka. Beépített fegyverként a törzs alsó, bal oldali részében helyezték el az egycsövű, 27 milliméteres méretű Mauser gépágyút, mely egyaránt alkalmas a légi közelharcra és a felszíni célok támadására.

A harci feladat jellegétől függően, rakétákat és a légi bombákat a törzs és a fél szárnyak alatt, valamint a szárnytörővégen kialakított felfüggesztő csomópontokra szerelik. A széleskörűen variálható fegyverzeten kívül a Gripen fejlesztési koncepciójának meghatározóan fontos eleme volt az egyszerű és olcsó üzemeltetés, a kis karbantartási igény. A fenntartási munkálatokra szolgáló műszereket, készülékeket kifejlesztő FVV Aerotech cégnek két fontos tényezőt kellett figyelembe vennie. Az egyik a sajátos svéd légierő-koncepció; a harci repülőgépek 800 méter hosszú, előkészített országúti szakaszról való üzemeltethetőségében már huzamos ideje sok tapasztalatot szereztek.
A harcfeladatról visszatérő Gripent egy technikus tiszthelyettes és öt legénységi állományú katona igen rövid idő alatt alkalmassá teszi ismételt bevetésre, akár országúti repülőtéri körülmények között is. Ha a harcfeladat nem változik, csupán 10 perc a felkészítési idő. Ha a gép bevetésének jellegét is módosítani kell, például elfogóvadászból - földi harctámogatóvá vagy hadszíntér-felderítővé, a felkészítés ideje akkor sem haladja meg a húsz percet.

Csúcstechnológia

A magas harcértékű JAS-39 Gripen repülőgépet, amely a magyar légierő minden igényét kielégíti, széles körben felhasználható a svéd repülőgép és elektronikai ipar fejlesztette ki, a világ néhány élvonalbeli (egyebek között: amerikai, brit, francia és német) nagyvállalatával együtt, kiemelkedő műszaki színvonalú csúcstechnikát képvisel.

Szentesi György katonai szakértő

Ajánlat:

A Gripen hivatalos honlapja, további információkkal és képekkel