A módszer egyszerű: a holttestet megfagyasztják, majd nyolc-tíz nappal később folyékony nitrogénbe helyezik, így az elhunytból 20-30 kilogramm szerves por marad csak vissza.
Ezt a "teljesen szagtalan, higiénikus" port aztán már bele lehet tenni a koporsóba, de a módszer feltalálója, Susanne Wiigh-Masak szerint adott esetben nagyon jól lehet használni talajjavítóként is, növények termesztéséhez.
Ha a haláleset télen történt, a port gond nélkül lehet tárolni tavaszig, az ültetési szezon kezdetéig: a biológusnő például maga is ültetett rózsákat tehenek és disznók "hamvain".
Az uppsalai egyetem ökológusa, Steen Ebbersteen egyetért tudóstársa felvetésével. Véleménye szerint ezzel a módszerrel csökkenteni lehet a környezetszennyezést (hamvasztásnál például a fogak tömésében lévő higany gőzzé válik, míg az új módszernél egyszerűen kiszedhető a hamuból).
A módszernek egyetlen hátulütője van, az nevezetesen, hogy a folyékony nitrogén egyelőre igen drága.
Politikai ellenvetésektől azonban nem kell tartani - legalábbis Svédországban, ahol az egyházi szervek nem ellenzik a módszert, a kormány pedig még a jelenlegi törvényeket is kész módosítani bevezetése érdekében.
Wiigh-Masak szerint idén akár már sor is kerülhet az első ilyen emberi temetésre. Persze ahhoz még hozzá kell szokni - jegyzi meg ironikusan a francia lap -, hogy az ablakunkat díszítő muskátli tulajdonképpen egyik szülőnk, s így nem illik elfeledkezni a virág rendszeres locsolásáról...
Ajánlat: