"A páviánok viselkedésének egyik lehetséges magyarázata, hogy a kiválasztott hímmel történő párzás ideje alatt a nőstény szeretné elkerülni, hogy más kérők is zaklassák" - jelentette ki a londoni Zoológiai Intézet munkatársa, a kutatás vezetője, Stuart Semple.
"A szenvedélyes kiáltásoknak lehetnek azonban pusztán fizikai okai is. Elképzelhető, hogy a nagyobb, domináns hímek nagyobb ingert jelentenek a nőstények számára".
Alan Dixson primatológus (San Diego Zoological Society) elképzelhetőnek tartja, hogy a csoport sikeres hímjei sajátos párzási stílussal élnek: hosszabb ideig, esetleg többször párosodnak, akár energetikusabbak is lehetnek.
Számos főemlős faj nőstényei is jellegzetes, hangos és gyors kiáltásokat hallatnak párosodás közben. "Számos elmélet alakult ki arról, hogy mi a szerepük ezeknek a kiáltásoknak, de nagyon kevés adatunk van" - állítja Dixson.
Hogy megfejthessék a szexbeszéd jelentését, Semple és csapata hét nőstény pávián szex előtt, alatt és közben hallatott kiáltásait rögzítették, majd elemezték a hangok akusztikai szerkezetét.
A kutatók megerősítették azt a régóta kialakult elképzelést, hogy a kiáltások egyik funkciója a figyelem felkeltése arra, hogy a nőstények termékeny állapotban vannak. Úgy találták, hogy a morgások annál gyorsabbak és erőteljesebbek, minél közelebb áll a nőstény az ovulációhoz, amit teste egyes részeinek megduzzadása is mutat.
A kutatók szerint a nőstény így gerjeszt versenyt a hímek között, hogy a csoport legmagasabb pozíciójú hímével párosodhasson a fogantatás szempontjából legértékesebb időpontban. Ugyanakkor inspirálhat más hímeket is, hogy legyenek vele, ami növeli a spermák versenyét.
A kutatás következő lépése az lesz, hogy megállapítsák, vajon a hím páviánok egyáltalán képesek-e kiáltásokban megmutatkozó különbségeket érzékelni, és viselkedésüket ehhez igazítani.