Korántsem titokzatosan mosolygó jósnők suttogják majd az ítéletet baljós hangulatú, lefüggönyzött ablakok mögött, hanem csillogó, ultramodern laboratóriumokban, szakszerűen munkálkodó genetikusok adnak tájékoztatást az elkerülhetetlenről.
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói úgy vélik ugyanis, felfedeztek egy olyan gént, amely jelzést adhat arról, hogy hordozója milyen hosszú élettartamra számíthat. A Johns Hopkins kutatói három különböző népcsoporthoz tartozó egyéneket vizsgálva, mindhárom esetben egybehangzóan azt állapították meg, hogy azok az emberek, akik a gén mutáns változatából két példányt hordoznak, 65 esztendőnél rövidebb életútra számíthatnak.
Míg az újszülötteknek 3 százaléka hordozza a szóban forgó gén mutáns változatának mindkét példányát, addig a 65 éven felüli egyének esetében már csupán a vizsgált személyek 1,1 százalékánál találták meg mindkét mutánst. Kézenfekvőnek látszik tehát az a feltételezés, hogy a többiek már 65. életévük betöltése előtt meghaltak - vélekednek az amerikai kutatók.
A baljóslatú gént nyomban el is nevezték a görög mitológiából ismert három Végzetistennő egyikéről, Klotóról, aki a sors fonalát fonja. A klotó viszonylag gyakori gén, s egy mutáns verzióját a népességnek legalább negyedrésze hordozza - állítják a tudósok. A klotóról azonban ennél többet egyelőre nem tudnak. Fogalmuk sincs arról, hogy a szervezet mely működési mechanizmusára van hatással. Konkrét szervi megbetegedéssel ezideig nem tudták összefüggésbe hozni. Állatkísérletek során annyit már megállapítottak, hogy a mutáns génpárt hordozó egerek korán öregedni kezdtek, mégpedig ugyanúgy, mint az emberek: csontritkulás, érelmeszesedés, tüdőtágulás érte őket utol.
Nem tudni még, hogy a génpárt hordozó egyének milyen életkorban kezdenek el egészségileg hanyatlani, és vannak-e közös tünetei az elmúlás közeledtének. Egyelőre a rövid élet titka (is) megoldatlan.
Kárpáti Júlia