A betegek érdekében fejleszteni kell és lehet is az orvosok kommunikációs készségeit - a The lancet orvosi folyóirat szerint többek között erre is fényt derített a Brit Rákkutató Intézet öt éven át folytatott felmérése.
A kutatás fő kérdése azonban az volt: milyen mértékben fejleszthető ez a gyakorta életfontosságú készség. A kutatók előbb mintegy 160 vezető beosztású orvos és 34 rákkutató intézet 2000 páciense között vizsgálták a közlésfolyamat minőségét; majd kommunikációs képzést indítottak az orvosok számára. Végül megvizsgálták, mennyire javult beteg és gyógyító kapcsolata.
A kutatók szerint a foglalkozások után növekedett az orvosok beleérző képessége. Sikerült elérniük, hogy betegeikkel a korábbiaknál könnyebben közöljenek bonyolult információkat, sőt akár rossz híreket is.
Az eredményeket a szakma annyira ígéretesnek ítélte, hogy Tony Blair kormánya felvállalta a program további koordinációját, és 100 000 fonttal támogatja a kezdeményezést.
A speciális képzés szervezői azt remélik, az orvosok ezen túl nem csak a betegségre ügyelnek, de több figyelmet fordítanak magukra a betegekre is.
"A gyenge kommunikáció sem a betegek, sem az orvosok számára nem jó" - fogalmazott Lesley Fallowfield professzor, a Sussex University pszichoszociális onkológiai csoportjának vezetője, a kezdeményezés egyik szülőatyja.
"Negyven éves pályafutással számolva egyetlen orvos 150-200 000 pácienssel, illetve családdal tárgyal; ám kiderült, hogy a hivatásos orvostársadalom vajmi keveset tud a családon belüli vitákról, miközben az orvosok fele soha semmilyen kommunikációs képzésen nem vett részt."
"Maguk az orvosok is felismerik, hogy ezen a területen hiányosságaik leküzdéséhez az idő és a tapasztalat többnyire nem elég."