A történet főszereplője nem más, mint Thomas Jefferson, az Egyesült Államok első elnöke, akiről évszázadokon keresztül úgy tartották, hogy Sally Hemings nevű szolgálójával folytatott románcából gyermeke is született.
A DNS profil meghatározás segítségével végzett aprólékos tudományos kutatómunka eredményeit az egyik leghíresebb angol tudományos hetilapban 1998-ban tették közzé. Az igazi apa ugyan valóban a Jefferson család egyik férfitagja lehetett, azonban semmiképpen nem azonos Thomas Jeffersonnal.
Ezek a problémák aligha tekinthetők csupán történelminek, hiszen számos ember életében merülnek fel a biológiai rokonsággal kapcsolatos kérdések.
Rég elveszettnek hitt testvérek kutatják fel egymást, majd bizonyítani szeretnék önmaguk és környezetük számára a vérrokonságot.
Számos megromlott párkapcsolatban merül fel az a lehetőség, hogy a gyermek biológiai apja esetleg nem azonos az őt nevelő apával. Nemzetközi adatok alapján a házasságok kb. 10%-ában nem a férj az igazi biológiai apa.
Szövevényes örökösödési perek során a felek gyakran megkérdőjelezik az "ellenfél" biológiai értelemben vett rokonságát az örökhagyóval. Van-e ezekre a dilemmákra választ adó, megbízható laboratóriumi módszer? A válasz: igen.
A genetikai kutatások során az 1990-es évek elejére számos olyan helyet találtak az emberi kromoszómákon, amelyek rendkívül egyedi változatosságot mutatnak. Ezeket a genetikai változatosságot mutató helyeket laboratóriumi módszerekkel jellemezve teljesen egyedi tulajdonságok sokasága térképezhető fel. Innen származik a módszer elnevezése, a DNS profil analízis is. Szinte teljesen kizárt, hogy két, véletlenszerűen kiválasztott ember DNS profilja megegyezzen, kivéve az egypetéjű ikreket.
A másik fontos momentum, hogy az emberi szervezet sejtjeiben 2 kromoszóma készlet van: az egyik apai, a másik anyai eredetű. Így az utódokban egy apai illetve egy anyai eredetű kromoszóma készlet kombinációjával keletkezik az utódra jellemző, de a szülőkre is visszautaló DNS profil. A DNS profil vizsgálata tehát a bonyolult rokonsági kapcsolatok biológiai feltérképezését, a biológiai családfa elkészítését is lehetővé teszi.
Ezek az új, DNS technológiát felhasználó módszerek mára Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban teljesen kiszorították a korábban alkalmazott - például vércsoport meghatározáson alapuló - személyazonosító és apasági vizsgálatokat. A vércsoportok vizsgálata - amellett, hogy lassú - gyakran nem elég pontos és megbízható, így aligha véletlen a DNS alapú módszerek gyors térhódítása.
Az Egyesült Államokban például 1988-ban még 75 716 esetben végeztek apasági vizsgálatot vércsoport-meghatározás révén, ugyanakkor 2001-ben már kizárólag DNS alapú módszereket használtak.
A rokonsági kapcsolatok DNS alapú vizsgálata hazánkban is lehetővé teszi a legújabb tudományos vívmányok alkalmazását hétköznapi problémáink megoldására.