<FONT size="2"> <P>A kígyószarvú tehén legendája</P></FONT>

Vágólapra másolva!
Létezett-e valaha spirális szarvú tehén a Földön? A kérdés feltáratlan vadonokba, ősi szövegek erdeibe, a keleti mitológia rejtelmeibe vezeti az érdeklődőt - illetve vitatkozó zoológusok közé, akik közül egyesek azt állítják, hogy a világ természettudományi múzeumaiban kiállított rejtélyes marhaszerű patások szarvmintái valódiak, míg mások hamisítványoknak tartják őket.
Vágólapra másolva!

A történet 1994-ben kezdődött, amikor két drezdai kutató új állatot írt le a vietnámi-kambodzsai határon. Az állatot ma is csupán homloka és szarva alapján ismerjük: a szarvak végén spirálisan csavart csúcs található, és a szarv hosszán bordázat található. Máig összesen 21 darabot gyűjtöttek össze, amelyek nagy része a helyi boltokból és piacokból származik.

A zoológusok nem láthattak ennél többet a rejtélyes állatból, amely Pseudonovibos spiralis elnevezéssel vonult be a rendszertanba.

A kambodzsai folklór azonban számon tart egy csavart szarvú, kígyóevő tehenet, amelynek a helybeliek a Khting Vor nevet adták. Akik hitelt adnak a különös állat létezésének, úgy vélik, hogy a legenda hátterében a Pseudonovibos csavarodott, kígyóra hasonlító szarva állhat.

Egy 1607-ből származó kínai enciklopédia is megemlít egy állatot, amely a szarvával faágra akaszkodva alszik, és szarvai meggyógyítják a kígyómarást. A kutatók feltételezése szerint ezt a lexikoncikket is a Pseudonovibos ihlethette.

Nem is létezett

A DNS tesztek eredményei azonban arra a furcsaságra utalnak, hogy a Khting Vor akár identitásváltozásra is képes. A drezdai mintákat vizsgáló osztrák és német kutatócsoport szerint a Pseudonovibos a bárány és a kecske közeli rokona. Tavaly azonban más minták DNS-ét elemezve orosz kutatók a bivalyokhoz sorolták a Pseudonovibost.

Alexandre Hassanin, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem molekuláris állatrendszertan-szakértője egyszerűbb magyarázatot kínál: a Pseudonovibos sohasem létezett.

Saját DNS-elemzései alapján Hassanin arra az eredményre jutott, hogy a korábbi vizsgálatokban azért mutatták ki, hogy az állat a kecske rokona, mert a szarvak korábban hegyi kecske szőrével érintkeztek, és elszennyeződtek. Hassaninnek azt is sikerült kimutatnia, hogy a szarvak jelentős része emberi beavatkozás hatására csavarodott el.

Ebben a hónapban közzétett két cikket, amelyekben azt állítja, hogy a Pseudonovibos DNS-szekvenciái megegyeznek a közönséges háziasított tehén DNS-ével.

A két szarv mégis eredeti

Robert Timm azonban más véleményen van. Elismeri, hogy vannak hamisítványok, de a két szarvminta, amelyeket a University of Kansas Természettudományi Múzeuma őriz, vélekedése szerint kétség kívül valódi. Amerikai vadászok gyűjtötték őket össze Vietnámban 1929-ben, vagyis évtizedekkel a drezdai kutatók felfedezése előtt.

Timm szerint a drezdai kutatók valóban hamisítványok alapján azonosították a fajt. Röntgenfelvételek alapján azonban Timm bizonyítottnak tekinti, hogy szarvmintái csavarodása és mintázata nem emberi kéz, hanem a természet alkotása.

Ronald Pine, a chicagói Field Museum munkatársa a kansasi minták vizsgálata alapján hajlik arra, hogy egyetértsen Timmel. "Sokan bizonyítottnak veszik azt a nézetet, hogy az állatfaj nem létezik. Véleményem szerint korai levonni ezt a következtetést."

Richard Melville 40 éve kutatja a kambodzsai kultúrát. Szerinte a leleteket a helyiek fabrikálták, mert a kígyók központi helyet foglalnak el mind a hindu, mind a buddhista hagyományban, és a kígyószerű szarvaknak varázserőt tulajdonítottak.

Szerinte a kutatókat kulturális ismereteik hiánya vezethette tévútra. "A tudósokat arra tanítják, hogy tényeket keressenek, ne pedig mítoszokat vagy trükköket."

A két tábor érvei decemberben nyomtatásban egymás mellé kerültek. A következő lépés Timm szerint a minták cseréje lehet: ő DNS teszteket biztosít a kansasi szarvak számára, és azokat más kutatókkal is hajlandó megosztani. Mindazonáltal nem gondolja, hogy a vitát két-három éven belül le lehet zárni.

A vitát persze egyszer s mindenkorra eldöntené, ha a Khting Vor egy példánya egyszerűen kisétálna a kambodzsi erdőkből. Timm azonban nem reménykedik ilyen elegáns megoldásban. "Biztos vagyok benne, hogy már kihalt - máskülönben már találkoztunk volna vele."

Ajánlat:

Hassanin tanulmánya

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!