A nikotinfüggőség agyi áramkörei

Kiderült, miért sóvárgunk egy óra múlva újabb cigaretta után.

A dohányzás rabjainál, illetve a káros szenvedélyről éppen leszokni próbálóknál sokszor az "aktuális" utolsó szál elszívása után csak egy óra múlva lép fel a kínzó sóvárgás, hogy ismét rágyújthassanak. Amerikai kutatóknak most sikerült azonosítani azokat az agyi "áramköröket", amelyek kiváltják ezt az érzést. Ezzel új támadási felület nyílt a nikotinfüggőség elleni harcban.

A cigaretta első slukkja valósággal elárasztja nikotinnal az agysejteket. A nikotinmolekulák a sejtekhez kötődnek, s ennek hatására a jóleső érzést kiváltó ingerületátvivő anyag, a dopamin szabadul fel. Ugyanezek a sejtek azonban másodpercek múlva érzéketlenné válnak a nikotinra. Kérdés tehát, hogy miért élvezik a dohányosok az egész szál elszívását.

Daniel McGehee és munkatársai (University of Chicago, Illinois, USA) felfedezték, hogy a nikotin más agyi "áramkörökre" is hatással van, mégpedig olyanokra, amelyek a dopamin-felszabadulás finomhangolását végzik. Különösen fontos egy olyan áramkör, amely a nikotin hatására körülbelül egy órányi időtartamra kikapcsol.

Ez az áramkör bekapcsolt - tehát "nikotinmentes" - állapotában a sejtek dopamintermelését akadályozza. Kikapcsolt állapotában tehát felszabadulhat a dopamin - körülbelül egy óra hosszat -, majd a nikotin hatásának megszűnésével a dopamintermelés ismét megszűnik. Az elégedettség érzésének elmúltával pedig a dohányos ismét a cigarettásdoboz felé nyúl.

Egy olyan kémiai anyag, amely megakadályozná az áramkör bekapcsolását, elnyomhatná az újabb cigaretták utáni sóvárgást. "Szét lehetne kapcsolni a dohányzás és a kellemes érzés kettősét" - mondja McGehee.

Az "egyórás szabálynak" ellentmondó láncdohányosok esetében maga a dohányzási aktus alakítja ki a függőséget, s az egész folyamat az, amely droggá válik a szervezet számára. Éppen ezért rajtuk már nem segítene a fentihez hasonló kémiai trükk.