Dr. Catherine L. Cohan, a Pennsylvania Egyetem kutatója elmondta: "Megvizsgáltuk Dél Karolina állam nyilvántartásait, mert kíváncsiak voltunk, hogyan változott 1989 után (ekkor pusztított a Hugo nevű hurrikán) a házasságok, születések és válások száma.
A kapott eredmények jól látható mintát mutatnak: azokban a megyékben történetek a legnagyobb változások, amelyeket a katasztrófa a leginkább sújtott. Ebben az is szerepet játszhat, hogy egy hasonló nagyságrendű eseményt követően az emberek inkább készek megvizsgálni saját értékrendjüket és céljaikat, és vállalnak bizonyos döntéseket."
"Vannak, akik ezekre a döntésekre életük legjobb választásaként emlékeznek" - teszi hozzá a kutató. "De nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik később megbánják a krízishelyzetben, érzelmi kavalkádban felvállalt elhatározásokat. Ezek a változások ugyanis egész életünkre hatással vannak."
A kutatók kezdeti feltételezései számos kérdést rejtettek, ám a kapott válasz így is meglepte őket: "A stresszel kapcsolatos kutatások és a gazdasági elméletek alapján azt vártuk, hogy a házasságok és a szülések csökkenni fognak, míg a válások emelkednek majd a hurrikán által leginkább érintett megyékben. A kötődéselmélet ezzel ellentétben azt sugallta, hogy a házasságok és a születések emelkednek majd, míg a válások száma csökkenni fog."
Mikor kielemezték Dél-Karolina 46 megyéjének 1975 és 1997 közötti állami nyilvántartásait, kiderült, hogy 1990-ben, a hurrikánt követő évben mindhárom esemény gyakoribbá vált a katasztrófaövezetnek nyilvánított 24 megyében - a megelőző évekhez képest, és a katasztrófától kevésbé sújtott 22 megyében egyaránt.
"A kataszrófák során a segítségnyújtás, a vigasztalás és a támogatás közelebb hozhatja egymáshoz az embereket, és megerősíthet bizonyos kapcsolatokat" - állítja Cohan. "Másrészt azonban a katasztrófák mentálhigiéniai problémákhoz vezethetnek, ami viszont nehézségeket válthat ki a házaséletben, akár meg is ronthatja a házasságot.
Ráadásul a katasztrófát követő stressztényezők - az elveszített állások, az összedőlt otthonok - közvetlenül is konfliktusokat robbanthatnak ki a házastársak között."
Cohan elmondta, hogy a jelek arra utalnak, hogy a szeptember 11-i merényletek is hasonló következményeket válthattak ki - bár a demográfiai trendek tudományos elemzéséhez természetesen még nem telt el elegendő idő.
"Bár az egyik esetben természeti, míg a másikban ember okozta katasztrófával álltunk szemben, mindkét esetben mély megrázkódtatást kellett átélnünk, sokak élete veszélyben forgott, és az esemény után maradandó gazdasági nehézségekkel kellett szembenézniük."
A kutatók végkövetkeztetése: "A megnövekedett válási arányok arra utalnak, hogy a katasztrófák után fokozott szükség van a házassági kapcsolatterápiára. A hasonló terápia vagy tanácsadás nem csupán sok válást megelőzhet, de csökkentheti a katasztrófa után érzékelhető depressziót is."
A kutatás eredményei a Journal of Family Psychology folyóiratban jelentek meg.