Felfedezték a bronzkor Velencéjét

Olasz régészek bejelentették Rómában, hogy felfedezték "a bronzkori Velencét": egy 3500 éves dél-itáliai települést, melyet valaha csatornák sokasága szelt át.

"A település számos vonása miatt egyedinek számít" - nyilatkozta Renato Peroni professzor.

"Először is, igazi mocsári település, cölöpházakkal, csatornahálózattal. Hasonló lelet még nem került elő Olaszországban."

A kutatók szerint mintegy 700-an éltek a "jelentős folyami kikötővárosban" Kr. e. 1500 és 600 között, amikoris áradások mosták el a települést. A kutatási eredmények alapján feltehető, hogy a katasztrófa túlélői alapították a csupán pár kilométerre fekvő Pompeji városát.

Már az első feltárások során agyagedények, borostyánkő-ékszerek, az elsüllyedt házak fagerendái kerültek elő.

A bronzkori településekből Európa-szerte nem maradt több az egykori házak helyét jelölő földbevájt üregeknél, így a fagerendák feltárása különös jelentőséggel bír.

A térségben korábban is tártak már fel bronzkori telepeket; a leghíresebb ezek közül az a falu, amelyet Pompejihez hasonlóan, de a Pompeji katasztrófát évszázadokkal megelőzően vulkáni eredetű hamu borított el.

A Nápolytól délre, a mai Poggiomarino nevű falu mellett most feltárt települést azonban egyedülállóvá teszi, hogy fejlett vízelvezető csatornák és különleges építési megoldások segítségével lápos-mocsaras területre építették.

Mindez arra utal, hogy a bronzkori ember is ismerte ezeket az eljárásokat .

A közeli Pompejit évszázadokkal később Kr. e. 79-ben a Vezúv kitörése pusztította el, mintegy kétezer ember halálát okozva, hamutenger alá temetve az addig virágzó kereskedővárost.