Hazatért Napóleon lemondónyilatkozata<BR/>

A párizsi amerikai nagykövetségen tartott ünnepélyes ceremónia keretében hatévi jogi huzavona után Franciaország visszakapta Napóleon 1814. április 11-én kelt lemondónyilatkozatát, a fontainebleau-i szerződést.

A csillagászati értékű - bár nem páratlan - történelmi dokumentum titokzatos körülmények között tűnt el több mint tíz éve a francia országos levéltárból, majd 1996 májusában bukkant fel a Sotheby's júniusi New York-i árverési listáján.

Párizs azonnal reklamált, az aukciós ház visszavonta az ajánlatot, a francia levéltár pedig a párizsi amerikai nagykövetséghez fordult. Az riasztotta a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI), amely az utolsó időkig letétben őrizte a francia állam jogos tulajdonát képező okmányt.

A történelmi ereklyéket kedvelő két gyűjtőt - egy amerikai történészprofesszort és tanítványát - csak tavaly márciusban sikerült letartóztatnia az FBI-nak a Tennessee állambeli Monteagle-ban.

A fontainebleau-i szerződést, amelyben Napóleon császári címének megőrzése, évi kétmillió frankos állami apanázs és Elba szigetének birtoklása fejében lemondott birodalmáról, négy példányban írta alá a legyőzött uralkodó.

A három szövetséges hatalom feje, I. Sándor orosz cár, I. Ferenc Ausztria császára és III. Frigyes Vilmos porosz király pedig egy-egy példányt szentesített. A francia levéltárban a porosz koronás fő kézjegyével hitelesített változatot őrizték egészen 1988-ig.

Az 50-75 ezer dollár értékűre becsült, majd kétszáz éves irat előző éveiről egyelőre nem sokat tudni. A Sotheby,s állítólag postai küldeményként kapta meg azt. John William Rooney, 69 éves nyugalmazott történészprofesszor és 39 éves cinkosa, Frederick Tomcezak, aki a mutatós Marshall Lawrence Pierce néven történelmi regények szerzőjeként ismert, azt állítják, hogy nem ők lopták ki a levéltárból.

Lyonban egy ismertetlen nőtől vásárolták több más korabeli írásos anyaggal egyetemben. A két gyanúsított lakásán végzett házkutatáskor a Quai d'Orsay-ból és a hadseregtörténeti múzeumból való tárgyak is előkerültek.

A két gyanúsítottat történelmi dokumentumok illegális exportálása és ellopása miatt 10 évi elzárás és 250 ezer dollár pénzbüntetés fenyegeti, de egyelőre 20 ezer dollár óvadék fejében szabadlábon vannak. A nyomozati szervek együttműködés esetére megcsillogtatták előttük az ítélet enyhítésének reményét is. Az üzlet még nem köttetett meg, továbbra is homály fedi, ki, mikor és hogyan jutott hozzá a császári bukás hivatalos tanúbizonyságához.