A kisebbek jobb szeretők

A mozgékonyság, s nem az erő a pókszabású lovagok csáberejének kulcsa.

A nagy testméret nem feltétlenül jó ajánlólevél a hím pókok számára. Sok pók esetében ugyanis a legfürgébbek, azaz a legkisebb hímek viszik el a pálmát a hitvesért folytatott harcban.

Az élővilágban a pókok élen járnak a nemek közti méretkülönbségek terén. Egy nőstény fekete özvegy például akár százszor annyit is nyomhat, mint hím társa.

A nőstény pókok általában nem csupán az ebédjükre várnak mozdulatlanul, hanem rezzenéstelenül várják meg azt is, hogy udvarlóik megközelítsék őket.

A hím számára a nőstény "becserkészése" így gyakran életveszélyes tornamutatvánnyá válik, ami nem egyszer függőleges kötélmászást és lélegzetelállító vetődéseket jelent.

"Ha kisebb vagy, valószínűleg ügyesebben mászol" - fogalmaz Jordi Moyalano, a University of Kentucky kutatója. Munkatársaival egészen egyszerű fizikai számítások alapján sikerült kimutatnia, hogy egy-egy példány átlagos felkapaszkodási sebessége fordítottan arányos a testmérettel.

A hímek és a nőstények testmérete a leginkább azon fajok esetében üt el egymástól, ahol a hímnek nagy utat kell megtennie a nőstényhez. Így nem csoda, hogy a különbség a fán élő pókok között a legszembetűnőbb, míg a talajlakók méretei közt nincs számottevő eltérés.

A magas fűben, bozótosban honos "ragadozók" testi arányai pedig épp a két szélsőség között találhatók.

A különbségre ugyanakkor az állatok abszolút testmérete is hatással van - a nagyobbacska pókokra ugyanis arányosan nagyobb gravitációs erő nehezedik.

A nász után a fekete özvegy kis hímjének esélye sincs a menekülésre

A helyzet súlya

Torontói Egyetemen