Savas köd - az alábecsült erdőgyilkos

Svájci kutatók azonosították a megmagyarázhatatlannak tűnő erdőpusztulások okát - a ködöt. Összetett mérésekkel mutatták ki, hogy a fákat legalább annyira tizedeli a köd, mint a hírhedt savas eső - adja hírül a berni egyetem.

A savas ködök legalább akkora pusztítást okoznak az erdőkben, mint a savas esők, bár a káros anyagok felvétele másképpen - és főként nehezen kimutathatóan - megy végbe.

Az úgynevezett "ködfelvétel" számos tényezőtől függ: a levegőben levő vízcseppek mérete, az áramlások, a szélerősség, a növények felületeinek tulajdonságai mind-mind befolyásolják a ködből származó káros anyagok hatását.

A mérőműszereknek az összes ismert hatást egyidejűleg kell mérniük, ezért a teljes műszerpark a következőkből áll: a spektrométer automatikusan méri a vízcseppek nagyságát, a szélmérő másodpercenként 12-szer méri a légmozgásokat; az elektronikus nyomkövető arra szolgál, hogy az öt hónapos méréssorozat folyamán felvett káros anyagok mennyiségét határozza meg. A mérési eredmények szerint a ködből pontosan ugyanannyi káros anyag került az erdőbe, mint "az egyetlen bűnbak" eső révén.

Csapadékok esetében főként a kén- és nitrogéntartalmú oxidok jelentenek problémát. Ezek savassá teszik a talajt, megnehezítve a fák tápanyag-felvételét: a faóriások éheznek. Savas környezetben kémiai folyamatok során alumínium-ionok is keletkeznek, ez viszont a növényi hajtásokra és a talajlakókra mérgező. A savas esők révén már megismert hatásokhoz járul a köd lombkorona-károsító hatása, legalábbis ettől tart Esther Thalman, a programban részt vevő kutató. Az erősen savas nedvesség felmarhatja a kérget és a leveleket.

A köd valóban erősen savas: Közép-Svájc egyik mérőállomásának - bajor kutatók által is megerősített - eredményei alapján (aktuális adatok), a köd pH-értéke elérte a 3-at. Összehasonlításul: a 10%-os étkezési ecet pH-értéke 2,8 - 2,9. Ezzel szemben a savas esők vizének pH-értéke szinte soha nem csökken 4 alá. A ködfelvétel révén főként a magasan fekvő erdők károsodhatnak, amelyek gyakran kerülnek ködbe, ott a savas esők és a savas ködök hatása egyébként is összegződik. Lehetséges, hogy a ködök hatása a meghatározó, ugyanis a magashegyi erdők állapota krónikusan rosszabb, mint az alacsonyabban fekvő erdőké. Ezt támasztja alá az újabb, a svájci erdők 2001. évi állapotáról szóló Sanasilva-jelentés is, amelyet nemrégiben tett közzé a Szövetségi Környezeti, Erdészeti és Mezőgazdasági Hivatal (Ittigen, Svájc).

Az erdők kutatóinak diagnózisa nem túl biztató: az egyre betegebb erdőségekben nincs javulásra utaló jel. A károk az utóbbi években nemhogy csökkentek volna, hanem egy, a korábbiaknál lényegesen magasabb értéken stabilizálódtak, közölte a Sanasilva-jelentés. Így Svájcban körülbelül minden ötödik fát fenyeget a korona gyérülése. Főként a hegyi fafajok - fenyőfélék, főként a lucfenyők és jegenyefenyők - vannak kitéve a pusztulásnak. Az előző évben összesen minden kétszázadik fa pusztult el. Továbbá hosszú távú, jelentős kockázati tényezőt jelent a talaj elsavasodása és a klímaváltozás.

Hasonlóképpen történik minden a német erdőségekben is. Az erdővel borított területnek mindössze egyharmadán nem észlelték a fák koronáinak károsodását, az erdők 2001. évi állapotáról szóló évi jelentés szerint. Mindebben a koronaszint állapota csak jelzés lehet az erdei ökoszisztéma egészségéről. Az elsavasodás miatt a talaj felszínén és a talajban is megváltoznak az élet feltételei, valamint a felszíni és a talajvizek minősége. Az eredmények azt mutatják, hogy a levegő tisztántartására irányuló erőfeszítések még mindig kevésnek bizonyultak.

Bozsoki Anna-Mária

Ajánlat:

Berni Egyetem