Akadémiai díjak átadása

Az Akadémiai Aranyérmet Fejes Tóth László akadémikusnak, a Szász Tudományos Akadémia külső tagjának, a Salzburgi Egyetem díszdoktorának ítélte a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége. Fejes Tóth László életművéért, a diszkrét geometria, a fedések és elhelyezések elméletének területén kifejtett tudományos munkásságáért, a magyar diszkrét geometriai iskola megteremtéséért részesült az elismerésben. A diszkrét geometria világviszonylatban is az ő tevékenysége nyomán vált önálló tudományággá.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége Akadémiai Díjban részesítette:

Bodnár Györgyöt, az irodalomtudomány doktorát, egyetemi tanárt, az MTA Irodalomtudományi Intézetének nyugalmazott igazgatóját, a huszadik századi magyar irodalomtörténet folyamatait feldolgozó sokoldalú munkásságáért, ezen belül különösen Kaffka-monográfiájáért, amelyet a szemléleti és módszertani távlatosság kiemelkedővé tesz a műfaj történetében;

Rainer M. Jánost, az 1956-os Intézet igazgatóját, a magyar történelem 1945 utáni korszakát felölelő kutatásaiért, ezen belül Nagy Imre életét és politikáját bemutató kétkötetes életrajzi munkájáért, amely az utóbbi évek egyik legjelentősebb hozzájárulása a XX. századi magyar történelem jobb megismeréséhez. Adatbázisa rendkívül széleskörű, forráskezelése korrekt, stílusa igényes;

Komjáth Pétert, a matematikai tudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Számítógéptudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, a halmazelmélet kutatásában elért, világviszonylatban is kiemelkedő tudományos eredményeiért. Virtuóz módon alkalmazza és továbbfejleszti a legnehezebb technikákat. Számos nyitott problémát megoldott és eredményei új utakat nyitottak a halmazelméletben és a végtelen kombinatorikában;

Kovács L. Gábort az orvostudomány doktorát, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárát, a Diagnosztikai és Menedzsment Intézet igazgatóját, a Szombathelyi Markusovszky Kórház osztályvezető főorvosát, magas színvonalú tudományos kutatómunkájáért, amelyet az elmúlt három évtizedben elméleti kutatóként, majd laboratóriumi diagnosztikai szakemberként végzett, s amellyel hazai és nemzetközi elismerést szerzett a hormonális és idegi szabályozó mechanizmusok kölcsönhatásának elemzésével, különös tekintettel ezek diagnosztikai vonatkozásaira az alkohol- és kábítószerfüggő szervezetben;

Székely Vladimírt, a műszaki tudomány doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, iskolateremtő munkásságáért, az utóbbi néhány évben a mikroelektronika, a félvezető eszközök területén elért eredményeiért, az elektronikus eszközök termikus analízisére és tervezésére a vezetése alatt álló Elektronikus Eszközök Tanszéken létrehozott nemzetközileg elismert, sikeres kutató-oktató központ megteremtéséért.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége megosztott Akadémiai Díjban részesítette:

Galiba Gábort, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársát;

Pauk Jánost a mezőgazdasági tudomány kandidátusát, a Gabonatermesztési Kutatóintézet tudományos főmunkatársát, és

Solti Lászlót, az állatorvostudomány doktorát, a SZIE Állatorvos-tudományi Kar dékánját, a mezőgazdasági biotechnológia, közelebbről a kultúrnövények molekuláris nemesítése, genom analízise, illetve az emlősök in vitro megtermékenyítése, valamint a monoklonális ellenanyag alapú diagnosztikai rendszerek szaporodásbiológiai alkalmazása területén hosszabb idő óta, de különösen az utóbbi öt évben elért nemzetközileg is kimagasló eredményeikért és jelentős oktatói, tudományos-társadalmi teljesítményükért.

Ugyancsak Akadémiai Díjban részesült:

Kálmán Erika, a kémiai tudomány doktora, a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézet igazgatója, egyetemi magántanár, az MTA Kémiai Kutatóközpont Kémiai Intézet tudományos osztályvezetője, a különböző inhibitorok korróziógátló hatásának meghatározásában, a molekulaszerkezet és korróziógátló hatás közötti összefüggések tisztázásában, az inhibitorok hatásmechanizmusának felderítésében elért tudományos eredményeiért és ezek gyakorlatban is megvalósított hasznosításáért.

Pálné Kovács Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Regionális Kutatások Központja igazgatója, a hazai regionalizmus, önkormányzatiság és a közigazgatás összefüggéseinek nemzetközileg elismert és nagy gyakorlati hasznú kutatási eredményeiért, különösen a "Regionális politika és közigazgatás" című könyvéért.

Götz Gusztáv, a földrajztudomány doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, a dinamikus meteorológia és a káoszelmélet légköri alkalmazása területén kifejtett kutatásaiért, a "Káosz és prognosztika" című, 2001-ben megjelent könyvéért.

Beke Dezső, a fizikai tudomány doktora, a Debreceni Egyetem Szilárdtestfizika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a diffúzió és szegregáció nanoszerkezetekben témakörben az elmúlt öt évben közölt eredeti eredményeiért, amelyeket már monográfiák is idéznek. A vezetésével Debrecenben létrejött diffúziós iskola nemzetközi hírnévre tett szert, amelyet igazol a nagy presztízsű Landolt-Börnstein sorozat 1998-ban és 1999-ben megjelent köteteinek szerkesztői felkérése.

Megosztott Akadémiai Díjban részesült:

Kéri György, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a SOTE EKSZ GOTE 1. Biokémiai Intézetének tudományos tanácsadója és

Raskó István, az orvostudomány doktora, az MTA szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének igazgatója, az orvos-biológiai kutatások területén elért kiemelkedő eredményeikért.

Raskó István a rák molekuláris genetikai-diagnosztikai célú jellemzése, valamint a DNS-reparáció tanulmányozása és a rákos transzformáció kialakításában szerepet játszó gének hatásmechanizmusának vizsgálata területén végzett úttörő munkát.

Kéri György az antitumor hatású gyógyszer hatóanyagok kutatása területén ért el kiemelkedő eredményeket. Kifejlesztett két tumor-szelektív hatású peptid hormon származékot és több igen hatékony növekedési faktor receptor gátló molekulát, amelyek közül két anyag klinikai fejlesztés alatt áll.

Akadémiai Újságírói Díjban részesült:

Ráday Mihály, a Magyar Televízió Rt. főmunkatársa, a magyar kulturális örökség védelméért folytatott közel három évtizedes operatőri, rendezői-szerkesztői és riporteri munkásságáért, különös tekintettel a 2001-ben megjelent Új városvédőbeszédek" című könyvére, valamint a magyar tudomány eredményeinek népszerűsítése, a kutatómunka ismertetése terén végzett riporteri tevékenységére.

Jéki László, a fizikai tudomány kandidátusa, a Központi Fizikai Kutatóintézet Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, több évtizedes, a fizika tudományának eredményeit publikációin, a rádió és a televízió ismeretterjesztő műsorain keresztül a legszélesebb nagyközönségnek bemutató tevékenységéért.