Újabb energiaügyi viták az Egyesült Államokban

Új összecsapásra készül a környezetvédők tábora és az amerikai energiaipar, ezúttal a Sziklás-hegység földgázkészletei miatt.

Áprilisban a szenátus megvétózta Bush elnök azon elképzelését, hogy az USA más államoktól való energiaügyi függőségét csökkentendő, kiaknázzák az alaszkai természetvédelmi területek alatt fekvő olajmezőket. A döntést követően a figyelem a Sziklás-hegység szénkészleteinek repedéseiben meghúzódó hatalmas földgázkészletek felé fordult. Két szövetségi hivatal máris útakadályokat helyezett el, hogy megakadályozza a gáz kitermelését, ugyanis a készletek nagy része állami területen található. Ezek a területek az Egyesült Államok legszebb tájai közé tartoznak.

Az USA napi olajfelhasználásának felét importból fedezi, s ez az arány valószínűleg nőni fog, ahogy egyes amerikai olajmezők kezdenek kifogyni. A Sziklás-hegység metántartalékai azért is fontosak az energiaipar képviselőinek szemében, mert nő a földgáz részaránya az Egyesült Államok energiafogyasztásának kielégítésében.

A geológusok becslése szerint Montana, Wyoming, Colorado, Utah és Új-Mexikó államok területén majdnem négyszer annyi gázt lehetne kitermelni, mint amennyivel az alaszkai nemzeti parkban kitermelhető petróleum energiatartalma egyenértékű. Ugyanakkor a szénrétegek közé zárt földgáz kitermelésekor nagy mennyiségű (egy gázforrásnál átlagosan napi 75 600 liter) felszínre kerülő víz megy kárba, ami akár víztartó rétegek kiszáradásához is vezethet. Minél mélyebbről nyerik a földgázt, annál sósabb a "melléktermékként" kapott víz, ami egyes esetekben önözésre se használható már és károsíthatja az élővilágot.

(Forrás: Planet Ark - www.planetark.org)

Bajomi Bálint