Szenzációs aranypénzlelet Újfehértón

Ritkaságszámba menő aranypénzleletre bukkantak Újfehértón. Értékét mintegy százmillió forintra becsülik a szakemberek Ilyen éremkincset az 1937-es kassai lelet óta nem találtak a Kárpát-medencében.

Ritkaságszámba menő aranypénzleletre bukkantak Újfehértón. Értékét mintegy százmillió forintra becsülik a szakemberek - hangzott el kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága Nyíregyházán tartott sajtótájékoztatóján.

Németh Péter igazgató elmondta: egy újfehértói család szántás közben bukkant a 259 aranypénzből álló leletre április második felében, s megtalálói azonnal jelezték az éremkincset a nyírségi múzeumnak. - Az előkerült aranyforintok három évszázadnál is régebbi fizetőeszközök - hangsúlyozta az igazgató.

II. Rákóczi György fejedelem tízesaranyának (1652) előlapja és hátlapja. Az előlapon a fejedelem látható (Ulrich Attila történész szívességéből)

Kiemelte: ennek alapján a muzeológusok úgy vélik, hogy a pénzek gyűjtemény darabjai, vagy valamely fejedelmi kincstárhoz, esetleg egy gazdag polgár vagyonához tartoztak, de elképzelhető az is, miszerint egy település adta adóba, vagy hadisarc gyanánt rótta le. A éremkincs elrejtését az 1684 utáni évekre teszik a szakemberek, s összefüggésbe hozzák az akkori időszak Thököly-féle hadjáratával, feltételezve, hogy menekülés közben ásták el a földben az aranyforintokat.

Németh Péter közölte: a lelet darabjainak értékét az akkori időre átszámítva 500-600 arany forintban határozták meg, s az összeg nagyságát jelzi, hogy az erdélyi fejedelemségnek azokban az években négy-ötezer arany forint volt az éves költségvetése.

Az előkerült érmek között találtak öt, úgynevezett tízesaranyat, amit ajándék célra verettek akkoriban, s ilyen érme korábban nem volt magyar múzeum birtokában. Az igazgató elmondta azt is, hogy ilyen mennyiségű éremkincset az 1937-es kassai lelet óta még nem találtak a Kárpát-medencében.

II. Ulászló guldinerének aranyverete (1506), előlap és hátlap (Ulrich Attila történész szívességéből)

A sajtótájékoztatón Ulrich Attila történész a talált érmek közül ritkaságszámba tartozónak nevezte a tízesaranyak mellett a négyes- és hetesaranyakat is, továbbá II. Ferdinánd aranyforintjait, a svéd és a lengyel királyok aranydukátjait, valamint a cseh Rosenborg család magán-pénzérmeit is. A aranyforintokat magyar, osztrák, német, holland és olasz pénzverdékben készítették egykor.

A lelet összsúlya egyébként mintegy másfél kilogramm, az érmek pedig szinte színaranyak, amit huszonhárom-huszonnégyes karátjuk jelez. A leletet beszolgáltató újfehértói család több millió forint jutalomra számíthat - erősítette meg a múzeum igazgatója. A sajtótájékoztató után Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke az MTI munkatársának elmondta: az éremkincset a nyíregyházi múzeum 300 millió forint összegű rekonstrukciója során megépülő páncélteremben helyezik majd el és állítják ki az érdeklődők számára.

A majdani páncélteremben állítják ki a szabolcsi múzeum többi, felbecsülhetetlen értékű leletét is, így példéul a honfoglalás korából Geszteréd és Rakamaz települések határában előkerült aranyszablyákat is - jelentette az MTI.

Ulrich Attila történész az [origo]-nak telefonon elmondta, hogy II. Ferdinánd aranyforintjaiból a most megtalált példányon kívül csak egyet tartanak számon az ország múzeumaiban. Igen ritkának számít a svéd X. Károly Gusztáv aranydukátja is. A tízesaranyak között egy 1619-es, Gyulafehérváron vert darab is fellelhető, amely Bethlen Gábor nevéhez fűződik. A 35 grammos színtiszta érme külön érdekessége, hogy ún. hibrid, azaz két oldalát két különböző pénzből verték.