Uralkodók és corvinák - kiállítás

Az Országos Széchényi Könyvtár alapításának 200. évfordulójáról megemlékező eseménysorozat jubileumi kiállítása a két jeles könyvgyűjtőt, Hunyadi Mátyást és Széchényi Ferencet kapcsolja össze, akik mindketten átérezték koruk Európájának legfrissebb szellemi áramlatát - fogalmazott Mádl Ferenc az Uralkodók és corvinák című kiállítás megnyitóján csütörtökön, a nemzeti bibliotékában.

A köztársasági elnök utalt arra, hogy a kettejük által létrehozott könyvtárak darabjait szétszórta a történelem. Kiemelte: Mátyás király corvinái közül most a közös európai kincsből 50 ismét együtt látható Budapesten. Az államfő a könyvtáralapító, Széchényi Ferenc érdemeit méltatva hangsúlyozta: kivételes időszakát idézzük meg a magyar históriának, amikor Magyarország a haladás élvonalához tartozott, a kor kiválóságai tudtak cselekedni és áldozatot vállalni, hogy a reformkorban létrejöjjön a magyar nemzeti kultúra számos intézménye.

A megnyitót megelőző sajtótájékoztatón Karsay Orsolya, a kiállítás kurátora elmondta: a bemutató legnagyobb szenzációja az a 19 firenzei kézirat, amelyekről nemrégiben derült ki, eredetileg Mátyás megrendelésére készültek. A király váratlan halála miatt azokat már nem szállították Budára, hanem - Mátyás állítólagos tartozásai fejében - a Mediciek tulajdonába kerültek.

A Corvina-könyvtár a XV. század második felében jött létre Mátyás király kezdeményezésére az olasz reneszánsz és humanizmus szellemi erőterében, az uralkodó budavári székhelyén. Megközelítőleg 2000 kötetes latin, és részben görög nyelvű állománya - a humanista művelődéseszménynek megfelelően - antik görög és római szerzők, fontos középkori teológusok, valamint kortárs humanisták műveiből, illetve bibliákból tevődött össze. A kötetek leggyakoribb témái az irodalom, a történelem, a filozófia, a retorika, a had- és orvostudomány, az építészet, a földrajz, a zene és a csillagászat voltak.

A kiállítás augusztus 20-ig tekinthető meg a Budavári Palota F-épületében.