Az angol nyelvű előadás pontos címe: "The Martian oxygen surface sink: Implications for exobiology". Az előadás nyilvános, a szervezők várják az érdeklődőket!
Tartalmi kivonat
1969-ben a Mariner-6 és -7 űrszondák műszerei hidrogénatomok által kibocsátott ibolyántúli sugárzást érzékeltek a Marson, 200-24 000 kilométer közötti magasságban. Akkor a hidrogén keletkezését a felszín alatti jégrétegekből a légkör felső tartományáig eljutó vízmolekulák ibolyántúli sugárzás hatására történő bomlásával magyarázták.
Ilyen magasságban azonban a napszél protonjai is hidrogénatomokká válhatnak, amely téves eredményekre vezet a bolygóról elszökő vízmennyiség kiszámításakor. Ezért újra kellett számolni a hidrogén- és oxigén-részecskék szökési arányait.
A légköri vízmennyiség különleges deutérium/hidrogén aránya alapján pedig becsülhető a felszín alatti rétegekből a légkörbe jutott víz mennyisége, s ennek alapján a felszín alatti rétegekben tárolt víz mennyisége meghatározható.
Mindezek mellett az oxigén felszíni rétegekben történő felhalmozódása is szóba kerül, amely más, ibolyántúli sugárzás által vezérelt folyamatokkal együtt kiemelt fontossággal bír a marsi életlehetőségek szempontjából.
(A Collegium Budapest a budai Várban található, címe: Szentháromság utca 2.)
Ajánlat:
Magyar nyelvű szakmai anyagok a Marsról és a Naprendszer már égitestjeiről
A Mars-kutatás nemzetközi központi oldala
Korábban az [origo]-ban:
Marskutatás: a magyar foltok elérték Európát
2002.04.19. A marsi élet magyar elmélete egyre komolyabb figyelmet kap a szakemberek között. Egy vasárnap kezdődő rangos konferencián három előadásra is lehetősége nyílik a kutatóknak.
Klorofillra utaló nyomok a Marson
2002.04.08. Az egyik eddigi legizgalmasabb felfedezés látott napvilágot a marsi élet lehetőségével kapcsolatban: az előzetes adatok szerint zöld növényi színanyag lehet a talajban.