Hivatalos közlés szerint a több mint 3700 éves, színes díszítésű zsámoly jó állapotban maradt fenn és "gyönyörű rajzok láthatók rajta egy édesanyáról, aki kezében tartja gyermekét". A zsámoly állapotából arra is következtetni lehet, hogy tulajdonosa számos gyermeket hozott rajta a világra.
A kutatók szerint a Középbirodalom (2040-1785) korából származó szülőzsámoly alakja nagy téglához hasonlít és feltehetően Reniszeneb hercegnőnek, Abidosz egyik kormányzója feleségének tulajdonát képezte. Az eddigi ismeretek szerint az 52X80 méter nagyságú kormányzói palota III. Szeszosztrisz fáraó (Kr.e. 1837-1818) uralkodása idején épült és három egymást követő kormányzónak szolgált lakhelyéül.
"Az ókori Egyiptomban a szülést elősegítő tárgyak valószínűleg az asszony személyes tulajdonát képezték és azokat nem használta közösen több nő" - fejtette ki Josef Wegner, a kutatócsoport vezetője, a Pennsylvania Egyetem tanára. Az általa kiásott szülőzsámolyra - ellentétben a szüléseknél ugyancsak használt varázspálcákkal - nincs ugyan rávésve a tulajdonos neve, de meglelésének helye határozottan arra utal, hogy a hercegnő tulajdonát képezhette.
Az ókori Egyiptomban az asszonyok rendszerint szülőzsámolyon hozták a világra gyermekeiket. Sok csecsemő halt meg a szülés idején, ezért az anyák az istenekhez fohászkodtak segítségért. Az abidoszi ásatások során előkerült tárgyak arra utalnak, hogy a kormányzó felesége is Hathor istennőhöz imádkozott támogatásért. Egyiptom egyes vidékein Hathort a termékenység, a nők, a születés, a szerelem és a bőség istennőjeként tisztelték, de pusztító erőt is tulajdonítottak neki. Tehénként ábrázolták, szarvai közt napkoronggal.