Az Europa holdon a lékhorgászat nem elég

A Jupiter Europa nevű holdja évek óta a Naprendszer kutatásának egyik legizgalmasabb kérdése. Jégkérge azonban vastagabbnak tűnik, mint korábban gondolták, ami megnehezíti a hold vizsgálatát.

Az [origo] rendszeres olvasói számára szinte közhelynek számít, hogy az Europa zajló jégtábla-rétegre emlékeztető felszíne alatt folyékony vízóceán, vagy esetleg jeges-vizes összetételű latyaktenger található. A nemzetközi űrkutató-közösség számos tagja pedig annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy ebben a víztömegben az élet valamilyen formája nagyobb eséllyel megtalálható, mint a Marson. Éppen ezért - és természetesen az [origo] olvasóinak szavazati arányát tükröző Naprendszer-kutatási stratégiának megfelelően - a tervek szerint több küldetés is indul az Europahoz a közeljövőben, amelyek közül több is megpróbálna átjutni a jégkérgen és közvetlen módon vizsgálni az alatt lévő régiót.

Mindennek természetesen kulcsfontosságú részlete a jeges felszín vastagsága. Korábban azonban úgy gondolták, hogy ez megoldható, mivel a kéreg függőleges kiterjedését legfeljebb néhány kilométeresre becsülték. Paul Schenk, a houstoni Hold- és Bolygókutató Intézet kutatójának új eredményei szerint azonban nem ennyire egyszerű a helyzet.

Schenk a jeges felszín becsapódásos formáinak alaktani tulajdonságait tanulmányozta, illetve hasonlította össze bolygónk holdjának krátereivel. Vizsgálatai során többféle krátertípust különített el, a legegyszerűbb tál alakú mélyedéstől a központi csúccsal és központi dómmal jellemezhető formákon át a gyűrűkkel körülvett becsapódásos medencékig. Különböző domborzat-modellezési módszerek alkalmazásával meghatározta a kráterek mélység/átmérő arányát, amely természetesen a felszíni rétegek tulajdonságaitól függ.

Gyűrűívekkel övezett kráter az Europa felszínén

Normál formájú, központi csúcsos kráter a Föld holdján

A NASA szakembereinek tehát a korábban tervezettnél vastagabb jégen áthatolni képes eszközöket kell kifejleszteniük, hogy azok sikerrel indulhassanak az Europa remélt óceánjának meghódítására. Hogy lehetséges-e átfúrni ezt a jeges kérget, az bizonytalan kérdés. Igaz ugyan, hogy vastagsága közelítőleg egyezik a leghosszabb sikeres földi kutatófúrások mélységével, a horgászokhoz hasonlóan léket ütni biztosan nem tudunk rajta. Szemléletes hasonlattal élve ez olyan nehéz feladat, mintha egy rézdróttal próbálnánk lyukat fúrni az úttest aszfaltjába, egy felhőkarcoló tetejéről. Sikeresebbek lehetnek viszont a penetrátor-jellegű eszközök, amelyek tulajdonképpen átolvasztják magukat a jégen, folyamatosan lesüllyedve az óceánba.

Ám mindez csak a következő évtizedben valósulhat meg, mert előtte még részletesen meg kell vizsgálni a felszínt, gyenge pontok után kutatva, amely a 2008-ban induló Europa Orbiter feladata lesz.

Ajánlat:

Az Europa folyékony óceánjának bizonyítékai

Az Europa holdról angol nyelven, sok ábrával

Paul Schenk eredeti cikke PDF-formátumban

Hold- és Bolygókutató Intézet (Lunar and Planetary Institute)

Az Europa Orbiter hivatalos oldala

Korábban az [origo]-ban:

Zöld lámpa a Plútóhoz és az Europához: elfogadták a NASA 2002-es költségvetését
2001.11.14. Az Egyesült Államok képviselőháza és szenátusa egyaránt elfogadta a NASA 2002-es költségvetését. Ezt megelőzően egyeztető tárgyalásra volt szükség a két ház képviselői között, mert eredetileg voltak eltérések a költségvetés két változata között.

Újabb víznyomok a Naprendszerben
2001.07.27. Az általunk ismert élethez elengedhetetlen víz jelenlétének újabb bizonyítékairól számol be a Nature a Mars és a Jupiter egyik holdja, a Callisto esetében.