Az elmúlt héten a washingtoni Carnegie Intézetben nagyszabású konferenciát tartottak "Tudományos áttörések a Naprendszeren kívüli bolygók kutatásában" címmel. Itt ismertették egymással legújabb eredményeiket a lelkes exobolygó-vadászok.
Megint egy "Jupiter-szerű"
Kevesebb, mint egy héttel a sajátunkhoz leginkább hasonlatos bolygórendszer felfedezése után a Genfi Obszervatóriumban működő kutatócsoport egyik tagja, Stephane Udry újabb ígéretes bolygót mutatott be.
Fantáziarajz (készítette: Lynette Cook) |
A genfi kutatók emellett további 11 új exobolygó létezését bizonyították, így az ismert Naprendszeren kívüli bolygók száma megközelíti a százat. Az új égitestek közül nyolc korábban teljesen ismeretlen volt, három megegyezik az egy héttel korábbi bejelentésben szereplő égitestekkel, egyet pedig már 2001-ben megtaláltak, de most pontosították tömeg- és pályaadatait.
A kutatócsoport vezetője az a Michel Mayor, aki Didier Quelozzal közösen az első exobolygót felfedezte 1995-ben az 51 Pegasi csillag körül. Vizsgálataikat részben a Franciaország délkeleti részén működő Haute-Provence Obszervatórium 1,93 méter átmérőjű távcsövével, részben pedig a chilei La Sillaban működő, 1,2 méteres Euler-távcsővel végezték. A szakemberek az exobolygó-keresés legsikeresebb módját, a radiális sebességváltozás módszerét alkalmazták, amelynek során a Naphoz hasonló csillagok színképének kis mértékű eltolódásait vizsgálják. A bolygó gravitációs vonzása által kismértékben rángatott csillag ugyanis egyszer közeledik a Földhöz, utána pedig távolodik tőle, s ez a Doppler-hatáson keresztül az objektum színképvonalait váltakozva a kék illetve a vörös hullámhossz-tartomány felé tolja el. Az apró elmozdulások pontos ismeretében pedig megbecsülhető a bolygó pályája és tömege anélkül, hogy közvetlenül megfigyelnék azt.
Ezzel az igen eredményes módszerrel azonban sajnos nem mutathatók ki a Föld-típusú bolygók, mert tömegük és gravitációs hatásuk ehhez túlságosan kicsi. A közeljövőben azonban több űreszköz is hozzákezd majd bolygónk távoli hasonmásainak felkutatásához - továbbá más módszerek is sikert hozhatnak.
Vajúdó törmelékgyűrűk
Az Egyszarvú csillagképben található KH 15D jelű csillag 2400 fényév távolságra van a Földtől, az NGC 2264 jelű, fiatal csillagokból álló halmazban. 48,3 napos periódusú fényességváltozásai miatt figyeltek fel rá a connecticuti Middletownban lévő Wesleyan Egyetem kutatói.
A részletes vizsgálatok során egy törmelékdarabokból álló korongot fedeztek fel körülötte, amely megmagyarázhatja a fényességváltozásokat. A korongban lévő törmelékcsoport ugyanis rendszeresen elhalad a csillag és a Föld között, kb. két hétre teljesen eltakarva annak ragyogó korongját. A kutatók szerint több nagyobb darab lehet egymás mellett a korongban, egészen közel a csillaghoz, amelyek akár bolygók is lehetnek.
A rendszer különlegessége, hogy a csillag korát alig 3 millió évre becsülik. Ez viszont nincs összhangban a bolygókeletkezési elméletekkel, amelyek szerint a planéták kialakulásához legalább 10 millió évre van szükség. Ezért a kutatók tovább folytatják a megfigyelést, hogy megállapíthassák a csillag kísérőinek pontos tömegét és keringési jellemzőit. Ha kiderülne, hogy legalább az egyik egy születőben lévő bolygó, akkor tanulmányozása fontos ismeretekkel szolgálhatna a bolygók kialakulásával kapcsolatban.
A potsdami Asztrofizikai Intézet egyik munkatársa szerint azonban eltúlzott a KH 15D iránti lelkesedés, mivel a hosszabb ideje ismert csillag csak egy a számos hasonló objektum közül. Mark McCaughrean azt állítja, hogy a megfigyelt anyagcsomó nem feltétlenül bolygó, lehetséges, hogy egy a csillag közelében elhaladt kisebb égitest zavaró hatására állt össze, s néhány ezer év múlva szét is esik majd.
Mindezek alapján jól látható, hogy az exobolygók kutatása napjaink csillagászatának egyik legizgalmasabb kérdése, s hogy számos ilyen rendszert kell még részletesen megismernünk saját Naprendszerünk titkainak feltárásához.
Ajánlat:
Az exobolygók online katalógusai: Exoplanets.org és Extrasolar Planets Encyclopaedia
A NASA PlanetQuest elnevezésű exobolygókereső programja
A közeljövő további exobolygó-kutató űreszközei: COROT, Darwin és Eddington
Korábban az [origo]-ban:
NASA-bejelentés: Naprendszer-klón a szomszédban
2002.06.13. Felfedezték az első olyan bolygórendszert, amely igen hasonló a Naprendszerhez. A földön kívüli élet feltételezése erős támpillért kapott.
Föld-típusú exobolygók reménye
2002.04.11. Napjainkban már nem az a kérdés, hogy léteznek-e bolygók más csillagok körül is, hanem hogy vannak-e közöttük a mi Földünkhöz hasonló, szilárd felszínű kőzettestek.