"Ritkán bukkanunk a Neander-völgyiekkel kapcsolatos leletekre, és az ebből a korszakból származó mamutcsontok valósággal ritkaságszámba mennek" - mondta David Miles, az English Heritage archeológusa.
Az egykori vízlelőhelyen a mamutcsontvázakon és agyarakon kívül a kutatók tucatnyi finoman megmunkált, kovakőből készült fejszét, gyapjas orrszarvútól származó fogakat és egy jégkorszakbeli rénszarvasagancsot is találtak.
Mark White őslénykutató szerint nem zárható ki, hogy a neandervölgyi emberek azért jártak erre a helyre, hogy zsákmányt ejtsenek. Ennek a feltételezésnek ellentmond, hogy az állatok csontjai között dögevő bogarak maradványaira bukkantak. A rovarok jelenléte arra utalhat, hogy a mamutok természeten úton hullottak el..
A jelenlegi álláspont szerint a neandervölgyi ember az Afrikából mintegy 1 millió éve kivándorolt Homo erectusból alakult ki. A faj tagjai az utolsó jégkorszak idején éltek, első szálláshelye Anglia déli részén volt, innen népesítette be a mai szigetországgal akkor még összefüggő európai kontinenst. A Neander-völgyi ember késői alakja mintegy 30-35 ezer évvel ezelőtt pusztult ki.
A tudományos világ még meglehetősen keveset tud a Neander-völgyi emberek szokásairól, képességeiről és a mai emberrel (Homo sapiens) való pontos kapcsolatáról.
Korábban: