Magyar csillagászok idegen bolygók nyomában

Az ELTE Csillagászati Tanszék és a budapesti Konkoly Obszervatórium kutatóiból a közelmúltban alakult egy csoport, amelynek tagjai Naprendszeren kívüli bolygókat kutatnak.

A csoport tagjai Kiss Csaba, Csizmadia Szilárd és Moór Attila, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársai, valamint több ELTE-s kutatók is, köztük Könyves Vera, a team legfiatalabb tagja. Figyelemreméltó Kovács Géza munkája (szintén az intézet munkatársa), akinek változócsillagokra kidolgozott perióduskereső algoritmusát alkalmazta a csapat, további exobolygókat mutatva ki. Az ELTE Csillagászati Tanszékének égi mechanikával foglalkozó szakemberei pedig a megfigyelt rendszerek stabilitását vizsgálják.

Lynette R. Cook művészi ábrázolása

- Tehát nem is közvetlenül pillantjuk meg az exobolygót, hanem az a csillagokról kapott fénygörbék jellegzetességei alapján mutatható ki. Ehhez pedig nagyon pontos fénymérést kell végezni, mégpedig egyidejűleg sok csillagra. Ez pedig csak az utóbbi években vált lehetővé, s ma már az itthon rendelkezésre álló eszközök is jól használhatók erre a célra.

Az exobolygó-kutató csoport tagjai a piszkéstetői Schmidt-távcsövet használják, amely 90 centiméteres tükörátmérőjével hazánk második legnagyobb teleszkópja. A műszer előnye, hogy egyszerre nagy területet lát az égbolton, és elegendő, ha a csillagászok olyan irányba fordítják távcsövüket, ahol sok csillag van. Ilyenek a sűrűbb nyílt- és gömbhalmazok, például a Tejút csillagokban gazdag részei. Hasonló módszerrel dolgozik az amerikai Vulcan team, amelyet a NASA támogat, valamint a lengyel-amerikai OGLE csapat is. E két csoport találta eddig a legtöbb exobolygót.

A fiatal kutatóhölgy röviden így foglalta össze kutatási módszerüket:
- Beprogramozzuk a számítógépet, milyen időközönként, melyik szűrővel készítsen felvételeket, s aztán a távcső irányítása automatikusan történik. Minden éjszaka annyi információt gyűjtünk, amennyit csak tudunk, bár a kapott adatokat általában hetek alatt dolgozzuk fel. Fotometriai úton a központi csillaghoz közel keringő, a Jupiterhez hasonló tömegű égitesteket lehet kimutatni. Az észlelt fényerő-csökkenésből kiszámítható, mekkora a kísérő objektum sugara, s ha sikerül több egymás utáni fénygörbét elkészíteni, a minimumok alapján megkapjuk a keringési periódust is. A csillagászok adatokat nyernek akkor is, amikor a csillagok színképét veszik tüzetes vizsgálat alá.
- A számítások alapján elvileg meghatározható az égitest tömege is. Azért csak elvileg, mert az adatokat az is befolyásolja, hogy milyen szögben látunk rá a rendszer pályasíkjára. Így a tömeget csak becsülni lehet, de mindegyik adat szükséges ahhoz, hogy megmondhassuk, milyen égitest az a kísérő. Lehet exobolygó, barna törpe vagy akár törpecsillag is, mivel ezen égitestek mérete közel azonos tartományba esik. Tehát többféle módszerrel kell vizsgálni természetüket, aminek kiderítése igen fontos, mert ha valóban bolygóról van szó, azon akár életet is kereshetünk a későbbiekben. Ha barna törpék, azaz "félbemaradt csillagok", akkor inkább kozmológiai szempontból van jelentőségük, mivel a rejtélyes sötét anyag természetének megértéséhez járulhatnak hozzá.

Az "égiek" eddig nem voltak tekintettel a magyar exobolygózás úttörőire, de ők optimisták. Nyáron még rendelkezésükre áll két hét észlelési idő.

Trupka Zoltán

Ajánlat:

A kutatócsoport angol nyelvű oldala

Bolygók felfedezése más csillagok körül (magyar nyelvű összefoglaló)

Az ELTE TTK Csillagászati Tanszékének hivatalos oldala

Exobolygó-kutatással foglalkozó programok

Korábban az [origo]-ban:

NASA-bejelentés: Naprendszer-klón a szomszédban
2002. június 13. Felfedezték az első olyan bolygórendszert, amely igen hasonló a Naprendszerhez. A földön kívüli élet feltételezése erős támpillért kapott.

Föld-típusú exobolygók reménye
2002. április 11. Napjainkban már nem az a kérdés, hogy léteznek-e bolygók más csillagok körül is, hanem hogy vannak-e közöttük a mi Földünkhöz hasonló, szilárd felszínű kőzettestek.

Egy idegen világ légköre - mérföldkő a Földön kívüli élet kutatásában
2001. november 29. Első ízben sikerült közvetlenül észlelni egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörét, s megkezdték annak kémiai elemzését is. Az eredmény fontos lépés a Földön kívüli élet utáni kutatásban.