Európai fizikuskonferencia Budapesten

Az Európai Fizikai Társulat (EPS) Budapesten tartja 12. ülését, hétfőtől péntekig. A tanácskozáson mintegy 500 résztvevő - köztük a Nobel-díjas Martinus Veltman és Zsorez Alfjorov - tekinti át a világ és ezen belül kontinensünk fizikájának legújabb eredményeit.

Az EPS-12 elnevezésű konferencia résztvevői 34 plenáris előadást hallgatnak meg. A témák között szerepel a fizika legutóbbi néhány évében elért igen komoly feltűnést kiváltó eredmény, a fény "megállítása", vagy például az egyes atomokon, sőt nagyobb molekulákon végzett alapvető kvantumfizikai kísérletek, illetve a legnagyobb részecskegyorsítókon elért legutóbbi eredmények ismertetése - mondták el a tanácskozás nyitó napján az ELTE lágymányosi fizikai épületében tartott sajtótájékoztatón.

Nagy Dénes Lajos, az EPS-12 nemzetközi szervezőbizottságának elnöke ismertette: több plenáris előadás is foglalkozik a fizika alkalmazásaival, így például a csúcstechnológiában egyre nagyobb szerepet játszó nanoszerkezetekkel. A jövő energiaforrásaival kapcsolatos az a plenáris előadás, amely a fúziós energiatermelés lehetőségeit és jövőjét tárgyalja.

A plenáris előadásokat a szakma legjobbjai tartják, többek között a részecskefizikus Martinus Veltman, aki 1999-ben, illetve a szilárdtestfizikus Zsorez Alfjorov, aki 2000-ben kapott fizikai Nobel-díjat - mondta. A nemzetközi szervezőbizottság elnöke kiemelte a konferencia záró előadását, amelyet a száz éve született Wigner Jenő emlékének szentel a tanácskozás. Az előadást az ugyancsak Budapesten született 95 esztendős amerikai fizikus, Tisza László tartja, aki új szempontok alapján tekinti át Wigner szellemi örökségét.

Az EPS-konferenciák történetében elsőként most rendezik meg azt a kerekasztal-beszélgetést, amelynek témája az európai kutatás és fejlesztés jövője lesz. A beszélgetésen külföldi és magyar szakemberek és tudománypolitikusok vitatják meg a kérdéskört, elsősorban a fizikai kutatás és oktatás szemszögéből. A beszélgetésre külön képviselőt küldött az Európai Bizottság is.

Amint a sajtótájékoztatóra készített tájékoztatóból kiderül, a konferenciasorozat hagyományait követve a tanácskozáson sor kerül az EPS legfontosabb díjainak átadására is. A díjak közül kiemelkedik az Agilent Technologies Europhysics Prize, amely egyfajta "európai Nobel-díjnak" tekinthető. Az elismerést az idén egy öttagú francia-olasz-amerikai kutatócsoport érdemelte ki, amely a csúcstechnológia szempontjából igen fontos nanomágnesesség alapjelenségeinek tisztázásában ért el jelentős eredményeket.

A sajtótájékoztatón részt vett Martial Ducloy, az Európai Fizikai Társulat elnöke is, aki hangsúlyozta, hogy a "fizika" szó ma már magában foglalja mindazokat a tudományokat is, amelyek e tudományterület módszereit alkalmazzák. Ezek alkalmazása a kémiában és a biológiában régóta közismert, újabban azonban a fizika módszereit alkalmazzák a környezet-, sőt egyes esetekben a társadalomtudományok is - mondta.

Kroó Nobert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a nemzetközi programbizottság elnöke elmondta: az Európai Fizikai Társulat 1969-ben jött létre, Magyarország a szervezet alapító tagjai között van. Jelenlegi székhelye Franciaország, de a nemzetközi szervezetnek budapesti irodája is van. A szervezet elsősorban az európai nemzeti fizikai társulatok szövetsége, így több mint hétezer fizikust tömörít Európa szinte valamennyi országából. A társulat háromévenként rendez konferenciát. Kroó Norbert fontosnak nevezte, hogy a rendszerváltás óta ez az első olyan tudományos ülés, amelyet az EPS nem európai uniós országban rendezett meg.