Elkészült a johannesburgi nyilatkozat

Sikerült véglegesen egyezetni a hetvenoldalas akciótervet a fenntartható fejlődésről Johannesburgban folyó ENSZ-csúcsértekezleten.

Kiotói egyezmény: az USA magára marad

Kedden Oroszország, Kína és Kanada is megígérte, hogy csatlakozni fog a kiotói egyezményhez, magára hagyva ezzel az Egyesült Államokat. A johannesburgi Föld-csúcson ma kiadandó nyilatkozat szinte már teljesen készen áll.

A Föld-csúcson először Mihail Kaszjanov orosz kormányfő jelentette be, hogy Moszkva hamarosan - lehet, hogy még ebben az évben - ratifikálja a káros anyagok légkörbe bocsátását korlátozó, 1997-ben született kiotói megállapodást. Nem sokkal később Moszkvában Vlagyimir Putyin is hasonlóan nyilatkozott. Jean Chrétien kanadai kormányfő szintén arról számolt be, hogy országa még az év vége előtt kezdeményezi törvényhozásában az egyezmény ratifikálását. Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök pedig közölte, hogy Kína már jóvá is hagyta az egyezményt, amely arra kötelezi a fejlett ipari országokat, hogy 2012-re öt százalékkal csökkentsék az 1990-es szint alá szén-dioxid-kibocsátásukat. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke meg van győződve arról, hogy hosszú távon az egyetlen nagy ellenző, Washington is közeledést mutat majd.

Különösen Moszkva lépése nagyon fontos, hiszen az orosz álláspont a csúcs elején még inkább az elutasítás felé hajlott, márpedig ez alaposan késleltette volna az egyezmény életbelépését. Az orosz bizonytalanság oka, hogy Moszkvának nem fűződik gazdasági érdeke a szigorú korlátozások betartásához. A megállapodás ugyan lehetővé teszi, hogy azok az országok, amelyek nem használják ki kvótáikat az üvegházhatást kiváltó káros anyagok kibocsátásában, feles kvótáikat eladhatják a gazdagabb ipari államoknak. Oroszország több milliárd dolláros üzletet várt ettől, mivel azonban legnagyobb potenciális "piaca", az Egyesült Államok nem hajlandó csatlakozni a szerződéshez, az üzlet nem ígérkezik olyan gyümölcsözőnek. Putyin egyébként tegnap az MTI szerint úgy fogalmazott, hogy az orosz csatlakozás előtt több kérdés is tisztázásra vár. Ebbe a körbe sorolta annak megállapítását, hogy Oroszország milyen mértékben járul hozzá a világ környezeti állapotának helyreállításához, összefüggésben azzal, hogy területe jelentős részét a légkört tisztító erdők alkotják.

Moszkvában egyébként kedden jelentették be, hogy komoly mértékben növelni fogják a környezetvédelmi bírságok összegét. A jövőben büntetni fogják a kőolajtermékek kiöntését, sőt a hó folyókba kotrását is. Azok, akik vízparton mossák autójukat, 1500-2500 rubeles - kb. 12-20 ezer forint - bírságra számíthatnak majd.

Heves vita a nők jogainak ügyében

Közben a johannesburgi tárgyalások legnagyobb vitatémájává a nők körülmetélése vált, amely tegnap még a gyakorlatilag kész zárónyilatkozat elfogadásának útjában állt. A vita tíz szón folyt, amit Kanada javasolt a nők körülmetélésének megakadályozása és az abortuszhoz való joguk garantálása érdekében. Javaslatukat támogatja Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, az EU és Dél-Afrika is. Kanada emberi jogi csoportok támogatásával szeretné elérni, hogy az Afrikában elterjedt gyakorlatot határozottan elítéljék.

Az eddigi legforróbb téma, a megújítható energiaforrások ügye viszont csitulni látszik. Az Egyesült Államok és az olajexportáló országok keresztülvitték az akaratukat, és a tiszta energia fontosságát hangsúlyozó Európai Unió puhított a pontos határidőket előirányzó álláspontján.

A Föld-csúcs meghatározó politikai dokumentumát - a gazdasági fejlődés fenntartását, a környezetvédelem erősítését és a szegénység elleni küzdelmet szolgáló akciótervet - szerdán fogadják el a találkozón részt vevő állam- és kormányfők a dél-afrikai értekezleten.

Magyarország teljesíti a tervet

Nemzetközi jogi értelemben nem kötelező, de Magyarország nem teheti meg, hogy ne teljesítse a Föld-csúcson elfogadott végrehajtási tervet - mondta lapunknak Faragó Tibor, a johannesburgi magyar küldöttség szakmai koordinátora.

Számunkra a legnehezebb és legköltségesebb feladatnak a megújuló energiaforrások részarányának növelése ígérkezik. Nálunk jelenleg mindössze 3,6 százalékot tesz ki a szél- a nap- a víz-, a biomassza- és a geotermikus energia felhasználása. Ez jóval alacsonyabb a magyar energiapolitikai célkituzésekben meghatározottnál, és csupán fele az Európai Unió által elvártnál. Az EU egyébként tavaly októberben előírta: tagállamainak 2010-re 12 százalékra kell növelniük a megújulók részarányát. Számítások szerint ehhez legalább 500 milliárd forint (ebből megközelítőleg 200 milliárdos állami támogatás) felhasználására, azaz évente közel 25 milliárd forintra volna szükség.

Jelentős kiadásokat, beruházásokat igényel az üvegházhatású gázok csökkentését előíró kiotói egyezmény megvalósítása is. A Kiotóhoz való csatlakozásról a közelmúltban fogadott el határozatot a parlament. A megállapodás teljesítéséhez energiahatékonysági programok megindítása mellett a külföldi befektetések fogadásához szükséges intézmények felállítása is szükséges.