A felmérés immár végleges eredményeit a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata, a Szombat jelentette meg.
Az ELTE Szociológiai Intézetében működő Kisebbségkutató Intézet által szervezett vizsgálat során 1999 márciusától 1999 novemberéig a kutatók összesen 2015 interjút készítettek.
A kutatás első adatait gyorsjelentés formájában 2000 márciusában tették közzé.
A most megjelent füzet bevezetője szerint a szakemberek célja az volt, hogy képet alkossanak a zsidóság társadalmi helyének történelmi változásáról és a zsidóság mai pozíciójáról az ország gazdaságában, társadalmában, s feltárják: milyen a zsidók viszonya saját zsidó mivoltukhoz és általában véve a zsidósághoz.
A felmérés adatai szerint a magyarországi zsidó népesség talán legszembetűnőbb jellegzetessége nagyfokú térbeli koncentrációja: a megkérdezettek 87 százaléka a fővárosban, azon belül is többségük a XIII. és a II. kerületben lakik.
A kutatók kitérnek arra is, hogy a megkérdezettek gyermekei közül minden kilencedik tartósan külföldön él.
Az összegzés szerint a zsidóságon belül a diplomások - különösen az egyetemi diplomával rendelkezők - aránya 36 százalék, azaz jelentősen meghaladja a fővárosi népességben megfigyelhető 13 százalékot.
A kutatók szembetűnőnek nevezik, hogy a vizsgált populáció a magyar népesség más csoportjaihoz képest jóval kevésbé vallásos, illetve templomba járó.
Míg a zsidó megkérdezetteknek körülbelül a fele tekinti magát vallásosnak, a hasonló arány a keresztény egyházaknál jóval magasabb, 70 százalék körüli.
A táblázatokból kitűnik, hogy a megkérdezettek 37 százaléka nem vallásosnak, 15 százaléka ateistának mondta magát.
A válaszadók 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy betartja a vallási előírásokat, 25 százaléka megtartja a nagyobb ünnepeket, 17 százaléka pedig hívő, de nem gyakorolja vallását.
A megkérdezettek 26 százaléka a nagyobb ünnepek alkalmával tér be a zsinagógába, míg 63 százalékuk ennél is ritkábban, vagy egyáltalán nem - olvasható a kiadványban.
A családok 32 százalékában tartják meg a fény ünnepét, a hanukát és 14 százalékában a szombatot, míg például a kóser koszt fogyasztását illetően az arány 8 százalék.
A vizsgálat szerint a népesség nagyobb része elsősorban a kulturális intézmények révén kapcsolódik a zsidó közösséghez.
A felmérés rámutat arra is, hogy az önazonosságot tekintve a válaszadók többsége a kettős identitáson alapuló felelettípusokat preferálta: zsidó vallású (származású) magyarnak, illetve egyszerre magyarnak is és zsidónak is vallotta magát.
A zsidósághoz tartozás szempontjából a legfontosabbnak az egykori üldöztetések tudatát, a holokauszt emlékét jelölték meg.
A kutatás eredményei alapján 37 százalékuk vélekedett úgy, hogy nagy a zsidóellenesség Magyarországon, s 51 százalékuk szerint ez a következő tíz évben változatlan marad.
A szakemberek véleménye szerint a megkérdezettek között valószínűleg nagyobb arányban szerepelnek a zsidósághoz jobban kötődő és e kötődést erőteljesebben hangoztató csoportok, mint az egész zsidó népességben.