Űrhajózási bajok égen, földön, levegőben

A Nemzetközi Űrállomás ötödik állandó legénysége hiába várta júliusi-augusztusi látogatóit, talán csak októberben érkeznek meg. A távirati irodák műszaki nehézségeket jelentettek, és az űrjárművek is vénülnek.   

Még a 2002. júliusi felülvizsgálat során 2-6 mm hosszú mikrorepedéseket fedeztek fel a Columbia űrrepülőgép hajtóanyag-vezetékein. Az amerikai szakembereket meglepte, amikor ugyanilyen repedéseket találtak később az Atlantison és a június 19-én a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) visszatért Endeavourön.

Ezek után rögtön úgy határoztak az illetékesek: a Columbia (STS-107) önálló repülését augusztusra, majd decemberre halasztják. Most viszont úgy látszik, erre az űrrepülésre legfeljebb 2003. január második felében kerülhet sor. Ezek azonban csak az első vészintézkedések voltak. A második lépésben elkezdték a

mikrorepedések részletes vizsgálatát, és az Atlantis ISS-látogatását szeptemberre, majd októberre tolták ki.

A harmadik lépés: egy hónapos vizsgálatsorozat után úgy döntöttek a mérnökök, hogy lehegesztik a három űrrepülőgépen a mikrorepedéseket, és lecsiszolják a varratokat. (A negyedik űrrepülőgépen, a Discoveryn egyébként általános felújítást végeznek a Boeing-gyárban: pilótafülkéjét, pontosabban információs rendszerét újracserélik.)

Közben tapasztaltak újabb földi problémákat is. Öregedési jelek mutatkoztak a lánctalpas szállító óriásjárműnél, amely még a Saturn V. hordozórakétát is a Hold-expedíciós startasztalhoz vitte. Például 32 csapágyból 24-et le kellett cserélni, így e hónap második felére lesz csak munkára fogható.

Jelen tervek szerint 2002-ben már csak két űrrepülőgép startjára kerülhet sor. Valószínűleg október elején, a mentő Szojuz űrhajó cseréje előtt indul az Atlantis (STS-112) a Nemzetközi Űrállomásra, 11 napos útra. A tervek szerint az öt amerikai és egy orosz űrhajós segítségével szállítja fel ez az űrrepülőgép az ISS nagy rácsoszlopának második elemét, az S1-et. Ezt három űrséta során fogják az oszlop alapeleméhez, az S0-hoz rögzíteni.

A következő látogató űrrepülést, az Endeavour (STS-113) útját valószínűleg novemberre időzítik. Ekkor szállítják fel a rácsoszlop következő, P1 jelű elemét, valamint lecserélik az ISS ötödik állandó személyzetét. A szerelőlátogatások késése ellenére a Nemzetközi Űrállomáson folyik a programba iktatott kutató-, műszaki fejlesztési és üzemeltetési munka. Júliusban az űrhajósok átrámolták az orosz Progressz M-46 teherűrhajó szállítmányát az űrállomásra, augusztusban pedig előkészítettek és lebonyolítottak két űrsétát, melynek során az ISS külső részén dolgoztak.

Augusztus 16-án Korzun és Whitson négy óra 25 percet töltött az űrben, a ki- és beszállást az orosz Pirsz kikötő zsilipkabinból hajtották végre. Első feladatként üzembe helyezték a Sztrela robotkart, melyet a Pirsznél helyeztek el korábban.

Második fázisban öt mikrometeorit elleni védőlapot szereltek le, amelyet az orosz és amerikai rész közé helyeztek el ideiglenesen az Endeavour júniusi repülésén (STS-111). Ezeket a védőelemeket aztán átszállították a Zvezda lakómodulra és felszerelték annak oldalára. A tervek szerint még további 17 ilyen meteoritvédő lapot fognak a Zvezda köré szerelni a jövőben.

A második 5 óra 21 perces űrsétán, augusztus 26-án Korzun és Tresev vett részt. Ekkor felszerelték a Zvezdára a Kromka nevű kísérleti berendezést, amelyet előző alkalommal, időhiány miatt nem tudtak elhelyezni. A Kromka-készülék gyűjti azokat a részecskéket, amelyek a Zvezda hajtóműveiből kiáramlanak és a modulra hullanak. A Pirsz külső részére újabb segédberendezéseket tettek ki, valamint visszahelyezték a légköri oxigén mérésére szolgáló japán készüléket is, a Zvezdára pedig két további antennát szereltek a rádióamatőrökkel való kapcsolat biztosítására.

A tervek szerint az Atlantis látogatása után, október 28-án indul a következő mentőűrhajó, a Szojuz TM-35 Szergej Zaljotyin orosz, Frank de Winne belga (ESA) űrhajósokkal és Lance Bass amerikai űrturistával. A 23 éves fiatalember lesz a világ eddigi legifjabb űrhajósa.

Horváth András