A feltárás során előkerült egy két kilogrammos, közel 32 centiméter átmérőjű bronzkorong, rajta csillagábrákkal. A tudósok úgy vélik, a korongot Közép-Németországban, a Harz-hegységben készíthették.
Az aranyberakásokkal a Nap, a Hold és egyes csillagok, estles a Hold és telihold állásának képét rögzítették, véli Wolfhard Schlosser, a Bochumi Egyetem régész-csillagásza. Az egyik csillagkonstelláció hét aranypöttyével valószínűleg a Fiastyúk csillagkép 3600 évvel ezelőtti állását mutatja.
A feltárás másik jelentős lelete, az a közel 200 méter átmárőjű földsánc, amely egykor egy facölöpökből állá épületet ölelhetett körül.
"A kutatók úgy vélik az építmény és a korong együtt szolgálhatott az idő, s ezzel a vetés és aratás idejének meghatározására" - magyarázza Harald Meller, a tartomány Őstörténeti Múzeumának vezetője. "Innen kísérték figyelemmel a Nap járását, amiből nagy pontossággal meg tudták becsülni a nyári és a téli napfordulót."
A csillagvizsgáló egy évezreden át szolgálta a környék lakóit.
Az utómunkálatok során, augusztus 20. óta a földből további több mint 100 kisebb lelet került elő. Közülük a lejelentősebb az a 2700 éves spirál karika, amelyet tulajdonosa nyakékként viselhett.
A nagy jelentőségű felfedezést a Nebra közeli erdőben először szeptember 25-én tárják az érdeklődő újságírók és szakemberek elé.
A tervek szerint a várhatóan világszenzációnak számító építményt rekonstruálják, s a feltárási munkálatokat követően a helyszínből turistalátványosságot alakítanak ki, melynek közepén az árokkal övezett csillagvizsgáló áll majd.