Piramisok Jeruzsálemben

Egy amerikai múzeumban felfedezett halotti ábrázolásból kiderül: a piramisépítés nem csak az egyiptomi temetkezés sajátja volt.

Az elmúlt évek jelentős ásatásai ellenére alig ismerjük az első évszázad Jeruzsálemének igazi arcát. Pedig ez az időszak a zsidó és a keresztény vallás szempontjából egyaránt döntő jelentőségű - a Templom lerombolása, illetve a Názáreti Jézus születése miatt.

Nem csoda, hogy a Cincinnati Egyetem professzora, Steven Fine alig hitt a szemének, amikor egy helyi múzeum kiállítási tárgyai között felfedezett egy eredeti sírábrázolást.

A múzeumba látogató Fine, aki egyébként a Cincinnati Egyetem judaika tanszékének vezetője, apró temetkezési ládikóra lett figyelmes. A professzor több könyvet is írt a Kr. e. 20 és Kr. u. 66 között készített osszuáriumokról.

A korabeli szokás szerint a temetés után körülbelül egy évvel az elhunytak csontjai kerültek a sírból vagy mauzóleumból ezekbe a kis érckoporsókba. A cincinnati múzeum példánya 45 centiméter hosszú, 15 cm széles és 20 cm magas.

Fine professzor figyelmét az osszuárium díszítése keltette fel: egy széles talapzaton álló épület, a tetején három gúlával.

"Azonnal tudtam, hogy egy tekintélyes jeruzsálemi síremlék stilizált képét látom az első századból, Hillel rabbi, illetve a Názáreti Jézus idejéből."

Az elmúlt években több hasonló ábrázolás bukkant fel, a most "felfedezett" darab különlegessége az, hogy a stilizált szerkezet tetején három piramis áll.

Régóta ismeretes, hogy Jeruzsálem látképét valaha piramisok tarkították. A legismertebb példa erre az ún. Királyok Sírja, egy Közép-Ázsiából származó, a zsidó hitre áttért uralkodócsalád sírhelye. Írott források szerint ez a síremlék is három piramissal dicsekedhetett. Mindazonáltal nem áll ma már egyetlen olyan sírhely sem Jeruzsálemben, amelyet egynél több piramis díszítene.

"A Királyok Sírja ma is látható Jeruzsálemben, de a piramisok nélkül: azoknak csak néhány darabja került elő" - fogalmaz a professzor. Az ősi temetkezési szokásról tanúskodik azonban Zakariás és Absalom piramissal, illetve kőkúppal ékesített sírja. A mai Jordánia területén, Petrában pedig ma is áll egy hegy oldalába vájt sírhely, melyet öt piramis díszít.

Fine részletes tanulmánya jövőre jelenik meg a Journal of Jewish Studies című tekintélyes oxfordi folyóiratban.