A három kutató "a szervek fejlődésének genetikai szabályozása és a programozott sejthalál" területén tett felfedezéseivel érdemelte ki a világ legmagasabb szintű kutatói elismerését.
Az emberi szervezet többszáz sejt típust tartalmaz. A fejlődés embrionális, illetve magzati stádiumában a sejtek száma hatalmas iramban nő, de jelentős számú sejt a felnőttkor során fejlődik ki. A szövetek sejtszámának szinten tartása miatt ugyanakkor a kifejlődéssel párhuzamosan sejtek pusztulnak el. A szervezet eme beprogramozott sejt felszámolását, mely tehát természetes folyamat, hívják programozott sejthalálnak.
A díjazottak a Ceanorhabditis elegans kísérleti szervezetként használva a petesejt megtermékenyítésétől a felnőttkorig nyomon követhették a sejtosztódást és sejtdifferenciálódás valamennyi fázisát.
Ez alapján a szervképződés, illetve a programozott sejthalál szempontjából kulcsfontosságú géneket azonosítottak, valamint kimutatták, hogy a kulcsgéneknek megfelelő gének megtalálhatók a magasabb rendű fajok, így az ember szervezetében is.
A felfedezés jelentős eredmény az orvostudományban, és új fényben világítja meg számos betegség patogenezisét.
Sydney Brenner (szül.:1927), Berkeley, USA, - először használta C. elegans-t kísérleti szervezetként. Kutatásait a Cambridge-i Egyetemen folytatta.
John E. Sulston (szül.: 1942), Cambridge, Anglia - feltérképezte a sejt fejlődésének lépéseit.
H. Robert Horvitz (szül.:1947), Cambridge, USA - azonosította és elemezte a sejthalálért felelős kulcs géneket a C. elegansban.