Feltárják a császárgyilkos római erődöt

Göd-Újtelepen a régészeti kutatómunka során bizonyítást nyert: annak a késő római kori erődnek a maradványait találták meg, amelyet a Krisztus utáni 373. év krónikája kapcsán Ammianus Marcellinus antik történetíró említ - tájékoztatta Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze az MTI-t.

Mint a szakember a hajdani eseményeket felidézte, az erőd építésének bonyodalmai királygyilkossághoz, háborúhoz és I. Valentinianus római császár halálához vezettek. Ammianus Marcellinus elbeszélése szerint az egykori Pannónia provincia katonai parancsnoka, Frigeridus dux hivatali ideje alatt I. Valentinianus római császár (Kr.u 368-375) rendelte el a katonai erőd építését a kvádok földjén. Miután az építkezés ellen tiltakozó kvádok királyát, Gabiniust a rómaiak meggyilkolták, háború tört ki.

Az ütközetben alulmaradt kvádok továbbra sem ismerték el az erődépítés jogosságát, ami - a történetíró szerint - annyira feldühítette a császárt, hogy gutaütést kapott és meghalt. Mráv Zsolt ismertetése szerint az immár két éve tartó ásatás során előkerült úgynevezett bélyeges téglák, köztük egy "Frigeridus dux" feliratú, valamint I. Valentinianus érmei azt igazolják: a területen a római császár uralkodása idején folyt az építkezés.

Azt is megállapították, hogy az ókori hadmérnökök csak a tornyok és a falak helyeit jelölték ki, ám az erőd sohasem készült el, az építési munkálatok csak néhány hétig tarthattak.

A régész úgy számol, hogy a nagyméretű - 450x300 méter alapterületű - védmű teljes feltárása még évekig eltart. A várakozások szerint fontos következtetések vonhatók le arra vonatkozóan, hogy a késő római korban miként kezdtek hozzá katonai erődök építéséhez.