Az exkluzív interjút a 20/20 című műsornak adta a kubai vezér, amiben határozottan kijelentette: a '62-es nemzetközi feszültséget az is fokozta, hogy szavait félremagyarázták Moszkvában.
Az 1962 októberi, 13 napos kubai rakétaválság a nukleáris háború szélére sodorta az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. Mivel Kennedy azt hitte, a szovjetek nukleáris rakétákat telepítettek a Florida partjaitól mindössze 90 mérföldre fekvő Kubába, tengeri blokád alá vette a szigetországot.
Castro szerint miközben Kennedy azon volt, hogy eldöntse: Hruscsovnak valóban sikerült-e betelepítenie a stratégiai fegyvereket, Hruscsov úgy tért ki az amerikai elnök kérdései elől, hogy jelentéstani vitába bonyolódott arról, vajon elhárító vagy támadó rakétákról van-e szó.
A kubai vezető a rakétaválsággal kapcsolatban meglehetősen rossz véleménnyel volt Hruscsovról. Szerinte Moszkva első embere nem vette figyelembe a nemzetközi politikai tényezőket, amikor úgy döntött, hogy nukleáris bázist telepít Kubába.
"Még ha Nyikita elég merész volt is ahhoz, hogy ezt megtegye, akkor is nagyot hibázott. És azt akkor is megmondtam neki... Sokat gondolkodtam ezen... Becsapta Kennedyt, és ez nagy hiba volt a részéről" - mondta Castro az interjúban.
"Ennél azonban sokkal jobban fáj az, hogy minket is becsapott, hiszen Kuba nem volt érdekelt a két ország közti küzdelemben. Nem fogadtuk volna el a rakétákat, ha tudjuk, hogy ettől aztán felborul a nemzetközi hatalmi egyensúly. Sokkal közelebb voltunk a nukleáris háborúhoz, mintsem azt bárki is gondolná."
Fidel Castro egyébként a 2001. szeptember 11-i terrortámadás nyomán maximális együttműködést ajánlott az Egyesült Államoknak.
Ezt - úgy tűnik - jól tette, mert jelen pillanatban a Bush-kormányzat nem kevesebbel vádolja a kubai vezetőt, mint azzal, hogy Castro tudatosan aláaknázza Amerika terrorellenes erőfeszítéseit. Sőt, Washington azt is állítja, hogy Kuba titkos katonai bázisokon biológiai fegyvereket fejleszt.
A 76 esztendős kubai államfő egyszerűen hazugságnak tartja ezeket az állításokat. "Az igazság az - mondja Castro -, hogy ezer és ezer terrorista akciót, szabotázst kíséreltek meg, nemcsak országom és népem ellen, hanem ellenem is, ami sok ezer ember szenvedését okozta."
Castro, bár korábban kiállt Irak mellett, kibújt az alól a kérdés alól, hogy Szaddám Huszein elnök jó vezető-e, mondván, nézeteivel csak "olajat öntene a tűzre".
Múlt-kor