Az új immunológia - meghívó Falus András előadásra

 

Az immunológia új kilátásai a posztgenomika korszakában

címmel tart előadást

dr. Falus András akadémikus, a SOTE Genetikai-, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója

a Debreceni Egyetem Biológus Klubjának szervezésében.

Az előadás időpontja: 2002. november 7. (csütörtök) 16 óra.
Az előadás helyszíne: Debreceni Egyetem (Debrecen, Egyetem tér 1.), főépület, 3-as előadó.

A genomika, a genetikai globális szemlélete, az ezredforduló egyik legnagyobb ajándéka, amelyben ötvöződik a molekuláris genetika és az informatika egyenként is gyorsan fejlődő tudománya. Rendelkezvén az emberi és más fajok genomjának teljes információjával, egyre nagyobb teljesítményű módszereket használva a variánsok és az expresszió vizsgálatában, s mindezt a bioinformatikai megközelítéssel elemezve elképesztő módon meggyorsult a genetikai adatnyerés és feldolgozás.

A genomika új nyelvezetet jelent a legtöbb biológiai és orvosi tudományban - például jogos, ha az immunológiában ma már genom-léptékű immunológiáról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy úgy tudjuk az egyes élettani vagy kóros immunológiai folyamatokat vizsgálni, hogy egyszerre akár az adott folyamatot érintő össze génvariánst vagy több ezer gén egyidejű kifejeződését vizsgáljuk. A genomika létrehozta az in silico megközelítést, amely nemcsak a korszerű tudományt végzők körét bővíti ki, de időben is kiterjeszti a vizsgálható objektumok körét.

Az immunológia a szervezet homeosztatikus védekezésének tudománya, s ma már számos területére bevonult a genomika. Az előadás ezek közül kíván allergológiai, tumorimmunológiai, autoimmun és gyulladásbiológiai példákkal szolgálni. Szó esik majd a vakcináció genomikai perspektíváiról is, a lymphochip-ekről és egy transzgenikus állatmodell genomikai elemzéséről.

Az előadásra a belépés díjtalan. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők.

Falus András - a tavalyi év tudósa

Dr. Falus András immunológus a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője, egyetemi tanár és akadémikus kiváló művelője szakterületének, amely elsősorban a molekuláris sejtbiológia és az immunológia határterületének kutatása. Korai vizsgálatai során elsőként klónozott és szekvenált egér gént, és tanulmányozta a hisztamin és antihisztamin génexpresszióra gyakorolt hatását.

Tudományos közleményei mellett kutatási eredményeiről számos ismeretterjesztő kiadványban, folyóiratban is "beszámolt". Írásaiban a laikusok, de a tudománnyal foglalkozó szakemberek számára is érthető és élvezhető módon közvetíti ismereteit, nézeteit, véleményét. Fontosnak tartja az értelmes szóváltást a molekuláris biológia legújabb eredményeiről és kihívásairól.

Mindig készségesen áll az újságírók rendelkezésére. Rendszeres beszélgetőpartner a Gordiusz, a Szonda, a Tudósklub című rádióműsorokban, valamint a Mélyvíz című televízió-műsorokban. Talán a legnagyobb sikert a Vince Kiadó gondozásában megjelent Adj király katonát! című könyvével aratta, melyek már új kiadást készítik elő. Az előző évben megjelent Genetika-génetika című interjúkötet elkészítésében éppúgy segítségére volt a szerzőnek, mint a most megjelent, kiegészített angol nyelvű változatában. 2001-ben az Év Ismertterjesztő Tudósa díjat kapta.

"Életem egyik legnagyobb változása, amin át-mentem, hogy most már nem akarok mindent tudni"

Részlet Ferenczi Andrea: Genetika - Génetika c. könyvéből, amelyben a szerző ismert magyar szakemberek segítségével vezeti be az olvasókat a molekuláris biológia és a genetika rejtelmeibe.

- Az Ön esetében a kutató űzi az igazságot, vagy az igazság a kutatót?

- Jó kérdés, nehéz erre válaszolni. A kíváncsiság alapvető emberi tulajdonság, amely a kutatónál néha egyfajta szenvedéllyé vagy aberráns viselkedéssé alakul. Szentgyöngyi mondta azt, hogy kutatni annyit tesz, mint meglátni, amit mindenki más is látott, de azt gondolni róla, amit még soha senki sem gondolt. Bizonyos értelemben természetesen engem is üldöz az igazság vagy annak egyes morzsái, amikor rábukkanok egy új tényre, ami nem illik bele a rendszerbe, de aminek a megismerése esetleg fontossá válhat. Mindezek mellett azonban meg kell említeni azt is, hogy az az igazság, amit mi emberek ismerünk fel, fogalmazunk meg, tükrözünk vissza, viszonylagos képzet csupán, mely térben, időben, hangsúlyaiban állandóan módosul. Abban is biztos vagyok, hogy az igazság nagyobb részét nem ismerjük, de ez nem is baj. Sőt az sem, ha elfelejtünk dolgokat, mert nagy kegye-lem, hogy tudunk felejteni is. Úgy érzem, a felis-mert igazság emberi követelményei miatt kell meg-hajtott fővel gyakorolnom hivatásomat.

Életem egyik legnagyobb változása, amin át-mentem, hogy most már nem akarok mindent tudni. Abszolút megelégszem azzal, ami adatik - -ez is felfoghatatlanul sok -, és ez állandóan meg-újuló örömöt és békességet ad. Még a tudományos kíváncsiságot is messze meghaladó békességet. (A Harmat Kiadó engedélyével)