A vizsgálattól a szakemberek azt remélik, végre pontot tesz a szent sírhelyéről folyó vitára. A megtisztelő címet ugyanis egy svédországi katedrális és egy holland kolostor egyaránt magának tartja fönn. Az eset kivizsgálásának az adott aktualitást, hogy jövőre, 2003-ban ünneplik Svédországi Szent Brigitta születésének 700. évfordulóját.
A Stockholmtól mintegy 230 kilométerre fekvő Vadstena-székesegyházban úgy hiszik, egy náluk őrzött ereklyetartó a 14. században élt Szent Brigittának csontjait rejti. Egy hollandiai kolostorban viszont állítják, a 17. században a szent koponyája Vadstenából hozzájuk került.
Amikor Svédországban Brigitta 1302-1303 táján megszületett, Magyarországon akkortájt siratták el az utolsó Árpád-házi királyt. A szentről úgy tartják, látomásában megjelent előtte Jézus Krisztus és Szűz Mária.
Brigitta Rómában hunyt el, ahonnan leánya hazatérve Svédországba megalapította a Szent Brigittáról elnevezett szerzetesrendet. II. János Pál pápa 1999-ben avatta védőszentté, azóta Brigitta egyike Európa három patrónájának. Szent Brigittát Sienai Szent Katalin-nal együtt számon tartja a történelemtudomány is, mert hatásukra tértek vissza a pápák Avignonból Rómába.
A DNS-vizsgálatok akár fél évig is eltarthatnak, nyilatkozta Marie Allen, a kutatás vezetője.