Készül a bakteriális Frankenstein

Újabb lépés történt mesterséges élőlények laboratóriumban való létrehozása felé. A "genetika fenegyereke"-ként ismert Craig Venter egy szintetikus baktérium előállításán fáradozik.

Craig Venter az emberi genetikai állomány egyik megfejtője Fotó: University of California, San Diego

Az emberi genetikai állomány feltérképezése kapcsán méltán híressé vált Craig Venter és a Nobel-díjas genetikus, Hamilton Smith olyan baktériumot akar létrehozni, amely az élethez szükséges minimális génmennyiséget tartalmazza.

Az utóbbi évek biotechnológiai eredményei és a genetikában (illetve a genomikában) szerzett új ismereteink elméletileg lehetővé teszik, hogy a kutatók egy szintetikus élőlényt hozzanak létre. Ehhez egy olyan mesterséges kromoszómát kell elkészíteni, amely egy igen egyszerű organizmus működéséhez és szaporodásához szükséges géneket tartalmazza.

Craig Venter először 1999-ben állt elő ezzel az ötlettel, amely számos etikai vitát váltott ki, s hevesen támadták az eljárás biztonságosságát is. Az egyik legnagyobb félelem az volt, hogy ilyen módon új biológiai fegyverek fejleszthetők ki. A kísérletekről csak kevés részletet közöltek, ami tovább fokozta a kétségeket. Komolyan felmerült, hogy mi történik, ha egy ilyen ember által előállított, az ökológiai rendszerekben vadonatúj élőlényként megjelenő baktérium megszökik a laboratóriumból és a környezetbe kerül.

A kutatások most új lendületet kaptak, mert az amerikai kormány energiaügyi hivatala hárommillió dollárral támogatja Venterék munkáját. A támogatás oka, hogy ezektől a kutatásoktól remélik egy új, hatékony energiaforrás létrehozását. Ezeket a mesterséges baktériumokat ugyanis úgy lehetne megtervezni, hogy nagy mennyiségben állítsák elő a jövő környezetbarát autóinak működéséhez szükséges hidrogént.

Venter kérésére egy etikusokból és vallási vezetőkből álló bizottság ült össze, amely részletesen megvizsgálta a kérdést. Arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben a végső cél "az emberiség jóléte", s a kutatók képesek betartani a megígért biztonsági előírásokat, akkor a munkával szemben nem emelhetők etikai kifogások.

Mycoplasma genitalium: a legkisebb ismert genom a vírusokon kívül Fotó: University of North Carolina

A kutatók egy olyan baktériumot használnak "mintának", amely az ismert, önmaguk reprodukálására képes organizmusok között a legkisebb genetikai állománnyal rendelkezik. Az ember húgyutaiban élő, a nemi szervek megbetegedését előidéző Mycoplasma genitaliumnak az összesen 470-ből mintegy 300 olyan génje lehet, amelyek szükségesek életben maradásához és szaporodásához.

Amint arról a Természet Világa beszámolt, Venter már 1999-ben, az egyik gént a másik után eltávolítva igyekezett kideríteni, hol van a genetikai létezés minimuma. Így sikerült az életképes Mycoplasma génjeit 300-ra csökkentenie. Ezeket a nélkülözhetetlen géneket most mesterséges kromoszómákhoz kapcsolva egy sejt belsejébe akarja juttatni. Amennyiben az ilyen sejt akár egyszer is osztódni képes, céljához jutott: sikerült megteremtenie az első, önmaga megkettőzésére képes mesterséges rendszert. Reméli, hogy ez tíz éven belül sikerülhet.

Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az év során létrehozták az első mesterséges vírust. A vírusokat azonban nem tekinthetjük teljes értékű életformáknak, mivel a gazdaszervezeten kívül nem mutatnak életjelenségeket.