Pusztítják a szabadkai homokvidék ősgyepeit

Ritka és veszélyeztetett állat- és növényfajok élőhelyét tették tönkre Szerbiában a "Szabadkai erdők" Regionális Park védelmi övezetében levő területen, amelyet korábban, a természetvédelmi területek revíziója alkalmával magasabb szintű védelemre javasoltak.

egyhajú virág

A magyar országhatár mentén több mint 1000 hektáron végezték el a szántást vagy a tárcsázást, részben a vetést is rozzsal illetve triticaléval, a leendő Szabadkai Homokvidék Tájvédelmi Körzet területén. Az 1000 hektárból 360 ha nyílt homoki gyep, homokpusztagyep-maradvány, láprét és kiszáradó láprét, de a terület többi része is több mint 10, egyes parcellák 30 évig parlagként adott otthont a különböző térsulásoknak. A parlagok beszántása a szerb földművelésügyi minisztérium utasítására és anyagi támogatásával történt. A természetvédelmi szakemberek felszólalása és az illetékes felügyelőségek terepbejárása után a munkálatok jelenleg is folytatódnak.

1996 szeptemberében Szerbia együttműködési megállapodást írt alá Magyarországgal egy közös védett terület létrehozásáról a Kőrös-ér mentén. Ennek központi részében található a károsított terület, melynek szerepe az európai viszonylatban jelentős ritkaságok megőrzése volna. Értékét mutatja, hogy 1996-ban a jelentős madár-élőhelyek listájára (IBA) is felkerült.

A Szabadkai homokvidék természeti értékei

A beszántott területek a Szabadka-Horgosi homokvidék és a bácskai löszplató érintkezési vonala mentén húzódnak. A két földrajzi egység határát a kiemelten magas szintű biodiverzitás jellemzi. A természetes állapotok viszonylagos megőrzöttsége a vidék gazdasági-politikai múltjával magyarázható. A homokhátak művelésbe vonása csak a huszadik század elején kezdődött, az országhatár közelsége pedig valósággal konzerválta a határsáv állapotát.

A Szabadkai erdők vidéke növényritkaságairól nevezetes - 22 védett faj, ebből 14 nemzetközi jelentőségű. Egyes növényfajoknak ez az egyedüli lelőhelyük az országban, illetve kisszámú lelőhelyeik közül az egyik. Az érintetlen területek maradványain olyan, európai szinten veszélyeztetettnek minősített állatfajok is fennmaradtak, mint például a földikutya, a homoki gyík, a rozsdás csuk vagy a parlagi pityer.

Növekvőben a Szerbiai Vörös Könyvben szereplő kihalt fajok száma

A természetes területek feltörésével megsemmisült az egyhajú virág Pannon-régióbeli legerősebb állományának (20-30 000 tő) az élőhelye. A faj, melynek ez az egyedüli élőhelye Szerbiában, nemcsak Szerbia Vörös Könyvében, de az Európai Vörös listán is szerepel. Az egyhajú virág hagymái csakúgy, mint más védett fajok hagymái és gyöktörzsei a felszántott és bevetett területen maradtak, nagy részük tavaszra ki fog hajtani. Az állomány maradékának megőrzése érdekében szükséges volna leállítani a munkálatokat, és azonnal elkészíteni a terület helyreállításának programját.