Kiotói Jegyzőkönyv
1992-ben fogadták el az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét, amelynek általános cél- kitűzése az üvegházha- tású gázok kibocsátásá- nak korlátozása. Az egyezmény 1994-ben lépett hatályba, s ahhoz gyakorlatilag a világ minden országa csatlako- zott. 1997-ben született meg a Kiotói Jegyző- könyv, amely szigorította és konkrétabbá tette a kötelezettségeket. A jegyzőkönyv szerint a fejlettebb országok átlagosan mintegy öt százalékos kibocsátás-csökkentést vállaltak a 2008-2012-es időszak átlagában az 1990-es szinthez képest.A szavazás eloszlatta sok európai politikus aggályait - ők attól tartottak, hogy az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan Kanada is visszavonja a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával 1998 áprilisában vállalt kötelezettségét. A jegyzőkönyv jogi erőre emelkedése már lényegében csak Oroszország ratifikációjától függ: az orosz ipar a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátásának 17,4 százalékáért felelős, és az orosz csatlakozással a ratifikáló országok együttes gázkibocsátása eléri a dokumentum hatályba lépéséhez megkövetelt 55 százalékot.
Kanada azt vállalta, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 6 százalékkal csökkenti, legkésőbb 2010-re.
Egy a múlt pénteken közzétett felmérés szerint a kanadai lakosság kétharmada támogatja a gázkibocsátás csökkentését, mivel a nagy északi területeken az üvegházhatás már közvetlenül érzékelhető: szárazságok és rovarrajok tizedelték a kanadai mezőgazdaság terményeit, északon ritkulnak egyes állatfajok, és az addig ott idegenek számító más fajok nyomulnak a helyükre délebbről.
Egyedül a kanadai kőolajipar fellegvárában, Alberta államban tekintik veszteségnek a törvényhozóknak a szénhidrogén-felhasználás korlátozásával, illetve drágulásával járó környezetvédő állásfoglalását.
A Kiotói Jegyzőkönyvhöz való csatlakozással Magyarország is kötelezettséget vállalt arra, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását illetően 6 százalékos csökkenést ér el.