Mindez annak a Kranz által kidolgozott "Csont" ("Bone") címet viselő programnak köszönhető, amely jelentősen megkönnyíti majd a régészek munkáját, de jövőbe mutató kutatásokat is lehetővé tesz.
Korábban egy temető feltárásakor még minden egyes csontot megszámoztak, jegyzékbe vettek és lefényképeztek - részben le is rajzoltak -, és sok helyen még ma is ezzel a módszerrel dolgoznak. A jegyzékbe vétel után következik a fáradságos kirakós játék, amikor is az egyes csontokból a kutatók megkísérlik rekonstruálni, helyreállítani a csontvázakat.
A Bone-program segítségével azonban gyakorlatilag szabványosítani lehet a leletek anyagának felvételét, a legtöbb hibaforrást ki lehet szűrni, s minden egyes csontváz adattömeggé, az egész temető adatbankká válik a számítógépben, amely ráadásul a Bone-program segítségével a leletek meghatározásával járó munka egy részét is elvégzi.
A Bone azonban csupán alapmodul, amelyet össze lehet kötni más programokkal, így például azzal, amely az elhunyt nemének meghatározására szolgál: ezt eddig mintegy 20 ismertető jegy alapján végezték el a kutatók.
Fabian Kranz szinte "olvassa" a csontokat: egy koponyánál a fogak kopásából viszonylag nagy biztonsággal megállapítja az elhunyt korát, a koponya fül körüli részén látható zöldes elszíneződésből látja, hogy az illető fülbevalót viselt. Az alig 33 éves kutató közreműködött többek között annak a kiállításnak a létrehozásában, amely Epheszoszban látható tavasz óta Halál délután - Gladiátorok Epheszoszban címmel. Kranz kutatótársaival együtt rekonstruálta azokat a csontvázakat, amelyeket Epheszoszban 1993-ben egy gladiátortemetőben találtak, és a Bone segítségével alkalom nyílt arra is, hogy harcosok típusait és sérüléseik fajtáit is be lehessen mutatni.
Kranz célja elmondása szerint nem más, mint hogy a Bone és a hozzá kapcsolható programok segítségével fel tudja eleveníteni a rég elhunyt emberek küllemét, és ez által bepillantást nyerhessünk életmódjukba, szokásaikba, környezetükbe.
A Bone komoly tudományos eredménynek számít, de jelentősebb gazdasági hasznot aligha hoz kidolgozójának: Európában legfeljebb 40, az egész világon talán 400 kutató tudja majd használni. "A por és hamu nem igaz. Valami mindig marad mindenki után" - véli Fabian Kranz.
Gyógyászati hasznosítás
A kutatót nem csak a múlt érdekli: jelenleg a bécsi fogászati klinikával közösen hisztológiai metszetek segítségével háromdimenziós modell kidolgozásán fáradozik az állkapocstörések kezelésének megkönnyítése érdekében.